tag:blogger.com,1999:blog-2591462043161749312024-03-14T03:18:47.649-07:00Nobody,just youAnonymoushttp://www.blogger.com/profile/07352415500893405705noreply@blogger.comBlogger22125tag:blogger.com,1999:blog-259146204316174931.post-84780531876746200342015-07-25T00:09:00.000-07:002015-07-25T00:09:38.988-07:0017. Rész ~A napló~<h4 style="font-family: helvetica, arial, sans-serif; font-size: 13px; line-height: 17.9400005340576px; white-space: pre-wrap;">
<span style="background-color: white;">*A napló*</span></h4>
<h4 style="font-family: helvetica, arial, sans-serif; font-size: 13px; line-height: 17.9400005340576px; white-space: pre-wrap;">
<span style="background-color: white;"><i>Sziasztok, elég sok idő eltelt a 16.-dik rész óta. Szóval kicsit felemlegetjük az abban történteket. </i></span><span style="background-color: white;"><i>Justin reggel a megszokott ütemben indul dolgozni a cukrászdába. A mindennapi dolgoktól eltérve most felmondását szeretné bejelenteni főnök urának. Izgatottan és szapora pulzussal siet fel az irodába, amikor ott szembe kerül gyermekkori legjobb barátjával Christian-nal. A főnök elengedi Justint annak reményében, hogy olyan készséges dolgozó válik majd Chriss-ből mint Justin-ból. Miután végeztek az irodában Justin elhívta magukhoz Chriss-t, út közben elmesélt mindent ami vele történt azóta amióta kitette a lábát a St.Martin kapujából. Haza érve Miley barátságosan üdvözölte a fiút. Justin nagy kíváncsiságára Chriss elárulta, hogy George barátunk tragikus módon elhunyt. Justin hatalmas zokogásba kezdett Miley vállán, és most itt vagyunk Miley és Justin lakásán. Következzék a 17.-dik Rész! </i> </span></h4>
<div style="font-family: helvetica, arial, sans-serif; font-size: 13px; line-height: 17.9400005340576px; margin-top: 10px; white-space: pre-wrap;">
<span style="background-color: white;">Azt sem tudtam mit gondoljak vagy mit ne gondoljak. Csak szorítani tudtam magamhoz Miley-t, könnyzáporként zúdult ki belőlem mindent fájdalmam. Csak George-ra, az eltöltött időkre, a rosszalkodásokra tudtam gondolni. Egyszer csak egy gondolat villant a fejemben. Nekem küldetésem van, megtalálni Selena-t és zenélni. Nem mutathatom a fájdalmamat. Felálltam Miley mellől, megpusziltam a homlokát majd barátomhoz fordultam, olyan szorosan megöleltem mint még soha.
- Ne haragudj Chriss de nekem nem sokára mennem kell a stúdióba.
Vállára tettem a kezemet majd ismét átöleltem.
- Amúgy is már menni akartam. Nagyon örülök, hogy újra láttalak. Miley örülök, hogy megismertelek.</span><span style="background-color: white; line-height: 17.9400005340576px;"> Ki kísérsz?! </span><br />
<span style="background-color: white; line-height: 17.9400005340576px;">- Én is nagyon örülök, persze gyere! Mondta Miley majd mosolyogva kísérte ki Chriss-t, puszival búcsúztak el. </span><span style="background-color: white; line-height: 17.9400005340576px;">Én meg elindultam felfelé a lépcsőn a szobámba. </span></div>
<div style="font-family: helvetica, arial, sans-serif; font-size: 13px; line-height: 17.9400005340576px; margin-top: 10px; white-space: pre-wrap;">
<span style="background-color: white;">- Állj! - Miley szólít meg, majd hátulról szorosan átölel.
- Rám mindig számíthatsz!
- Tudom. - Suttogtam majd bementem a szobámba.
Zuhanyzós után felkaptam az első ruhát ami a kezem ügyébe került, ez esetben a fekete farmeromat, a fehér trikómat és a fekete háromnegyedes ingemet.
Amikor lementem a földszintre ott állt előttem Miley egy fekete mini egybe ruhában amihez egy aranyszínű láncos övet vett fel. Valami elképesztően szép volt.
- Indulhatunk?! - Kérdést intett felem Miley.
- Micsoda? - Annyira bele voltam bolondulva a kinézetébe, hogy szinte semmit sem hallottam abból amit mondott.
- Azt kérdeztem, hogy indulhatunk e? - Mindegy is volt mit kérdezett vagy hányszor kérdezte én akkor sem tudtam rá figyelni.
- Öhm mi van? - Csak nézek előre kigúvadt szemekkel.
- Justin figyelj már rám!! - Oda lépett hozzám majd jól fejbe csapott.
- Azt kérdeztem, hogy indulhatunk e? - Most már vissza sikerült térnem a földre.
- Jaaa, igen mehetünk. - Annyira elpirultam, hogy mosolyogva a szemem elé kellett tennem a kezem.
Miley előttem kisétált az ajtón.
- Csodás vagy Miley. - Mondtam kicsi "elvagyok varázsolva" hangon.
- Ez így nem fog menni, Justin elindulnál? - Az utcáról kiabál vissza Miley.
- Mi van? Ja igen, megyek. - Megráztam a fejemet és elindultam kifelé az ajtón.
- Szedd már össze magad Justin!!
- Ó, csodás te ismét magadban beszélsz. Majd az ajtót bezárom én. - Lökött félre.
- De te Miley akkor is nagyon csodás vagy! - Mondtam neki majd kézen fogva elsétáltunk a Stúdióig. Csak a bejáratnál vettem észre, hogy együtt (úgy együtt!!) jöttünk.
Amikor beléptem az épületbe tátott szájjal bámultam. Az egész mintha tiszta üveg lett volna, még a lift is ahogy mozgott föl-le végig lehetett látni. Megpillantottam előttem egy hatalmas recepciós pultot, melyben egy vékony körmét resszelő szőke lány ült. Oda léptem hozzá.
- Szia. Justin vagyok Mrs. Fegan már vár minket. - Leteszi a körömreszelőt majd valamit a számítógépében néz.
- Rendben, második emelet. Amikor felértek a lifttel szemben lévő hatalmas ajtó lesz a te termed. Sok sikert.
Meg köszöntem majd a lifthez vettük az irányt. A liftben kicsit távolság tartó voltam Miley-val szemben. Amikor felértünk már az üveg ajtón keresztül láttam, hogy Mr.Fegan egy létrán álló srácnak dirigál.
- Uram isten. Justin ezt nézd. - Kerekedtek el Miley szemei.
Oda pillantottam és láttam, hogy a létrán álló srác az ajtó felett egy táblát állít be amin ezt áll " Justin Bieber Stúdió terme".
- Üdvözöllek benneteket. - Lépett oda hozzánk Fegan. Majd kinyitja a két ajtót s így szól.
- Ez mind a tiéd Justin! - Azt sem tudtam mit reagáljak rá.
- Gyertek csak. - Vezetett be minket. - Ők itt a hangmérnök csapatod csak veled dolgoznak senki mással. William, Eddie és Rose. Rose írta a "Baby" című dalt neked és ő lesz az ének tanárod is. William egy alacsony hátul kicsi lófarokba volt össze kötve a haja. Eddie, egy szemüveges kicsit duci viccesen kinéző figura. Rose, rövid élénk vörös hajú és kisegérre hasonlító hangjával azonnal megkedvelteti magát.
Köszöntem mind hármojuknak, majd az előttünk álló hatalmas plexit üveget bámultam.
- Ez lesz a te birodalmat. Bent vannak mikrofonok, fejhallgatók és természetesen gitárok.
- Tyűha, azt sem tudom mit <span style="line-height: 17.9400005340576px;">mondjak. - Hát bevallom tényleg nem tudtam őszintén mit kezdeni magammal. </span></span></div>
<span style="background-color: white; font-family: helvetica, arial, sans-serif; font-size: 13px; line-height: 17.9400005340576px; white-space: pre-wrap;">- Próbáld ki Justin! - Mondta Miley majd William mellé ült s egy fejhallgatót tett a nyakába.
Csak néztem Fegan-ra ő meg így szólt.
- Ez itt mint a tiéd. - Mosolygott majd ő is fogott egy fejhallgatót.
Beléptem a plexit szobába, fogtam egy gitárt majd a mikrofon elé ültem. A "One Less Loney Girl-t" játszottam és énekeltem. Közben Miley-t néztem s bevallom neki is énekeltem. Ő csak mosolyogva nézett és azt hiszem egy kis büszkeséget is láttam a szemében. Amikor végeztem a dallal Mr.Fegan int, hogy menjek ki. Kicsit beparáztam, hogy nem tetszik neki vagy valami és akkor itt a vég meg minden.
- Ehhez foghatóbbat még sosem hallottam. Justin, tényleg szóhoz sem jutok. Huuh, ez fantasztikus volt. Azonnal fel is tesszük az internetre. Szenzációs vagy!! - Azzal a mondattal elment. A szemem sarkából láttam, hogy Miley vigyorogva halkan tapsolt. Majd Rose fordul oda hozzám.
- Tessék itt van a "Baby" dalszöge két nap múlva ugyan ekkor itt, tanulgassad! - Mosolygott s virágos mappájával a kezében elvontúlt majd csatlosként utána Eddie és William is. Miley forog egyet a székkel majd leugrik róla, azzal az ütemmel oda vágtak s megölel.
- Annyira büszke vagyok rád. - S bele gondoltam, miért is ne?!
Átkaroltam s megpörgettem és megcsókoltam.
- Menjünk haza. - Mondtam majd megfogtam Miley kezét és a lifthez vezettem.
Út közben látom Miley arcán, hogy valami gond van.
- Mi a baj? - Kérdeztem.
- Semmi. - Válaszolt tő mondatban, én meg arra gondoltam, hogy ennél azért jobban ismerem őt.
- Na mond csak el mi bánt! - Megálltam és ránéztem.
- Tudom sok minden történt a mai napon, szóval így minden össze jött. - Mély levegő vétel után elereszti a kezem és lenéz a földre majd úgy folytatja mondatát.
- De az érzelmeim nem szűntek meg irántad létezni és a mai napon elég félreérthető voltál. - Kicsit össze húzza magát majd egy másodpercre mélyen behunyja a szemét.
- Szerintem nem félreérthető voltam hanem egyértelmű. - Megfogtam az arcát és felemeltem a fejét.
- Vagyis egyértelmű akartam lenni.
Miley elpirult én meg már mosolyogtam is és átöleltem.
S elindultunk haza felé. A lakásba beérve Miley így szól.
Átöltözöm és készítek valami vacsorát. - Majd felvonult a lépcsőn.
Olyan tíz perc múlva én még ott álltam az bejárati ajtó elött amikor ő átöltözve jött le. A zöld-fehér kockás hosszú derekú gatyáját vette fel a fehér haspólójával.
- Te még nem öltöztél át?! - Nézett rám kérdőre vonó tekintettel.
- Még eddig nem. - Mormogtam oda neki.
- Akkor nyomás, addig én megyek a konyhába. Odajött megpuszilta az arcomat és elment a konyha féle.
Felmentem a szobámba felvettem egy egyszerű fehér pólót meg egy fekete gatyát és már rohantam is le a konyhába.
- Mi lesz a vacsi? - Kérdeztem ráhajolva az asztalra.
- Spagetti, megfelel?
- Tökéletes! - Feleltem.
- Segíthetek?
- Segíteni akarsz a főzésben?! - Mondja nevetve.
- Igen, miért? - Miley tisztában van vele, hogy még egy tojást sem tudok megfőzni. Megfogta a főzőköpenyt odajött a hátam mögé majd átkarolva rám kötötte.
- Erre szükséged lesz. - Mondja majd a hűtőszekrényhez lép.
Háromnegyed óra főzőcskézés után mind ketten úgy néztünk ki mind egy tábori kajacsata vesztesei, minden tiszta paradicsom szósz lett.
Aztán csengetésre lettünk figyelmesek. Miley megtörölte a kezét és az ajtóhoz ment. Kis idő múlva hallottam, hogy ajtó becsukódik de Miley nem jön vissza tehát gondoltam megnézem hol lehet.
- Miley, ki volt..az?! Miley ott térdel az ajtó előtt és könnyes szemekkel szorít valamit a kezei között..
- Az Albert Einstein követe volt az.
- Ott hagytam valamit az intézetbe? - Nem értettem semmit.
- Nem, vagy nem te. Amit a kezemben tartok Selena naplója, fél éve hagyta el az intézetet és most takarítás közben találtak rá. - Csak ámulva hallgattam amit mondott.
Oda ültem mellé és kinyitotta.</span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<iframe allowfullscreen="" class="YOUTUBE-iframe-video" data-thumbnail-src="https://i.ytimg.com/vi/kfv2AExq1Og/0.jpg" frameborder="0" height="266" src="https://www.youtube.com/embed/kfv2AExq1Og?feature=player_embedded" width="320"></iframe></div>
<span style="background-color: white; font-family: helvetica, arial, sans-serif; font-size: 13px; line-height: 17.9400005340576px; white-space: pre-wrap;"><br /></span>Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/07352415500893405705noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-259146204316174931.post-74969313868089839192015-05-19T05:04:00.000-07:002015-05-19T05:04:39.941-07:00#Szünet!!!!<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh8rQz3dMW4vuTbM6d2m4z-gCp7h4aRpxtKZZgiGniXu7OD0n4SGvT8RJXXmXYn0KCL-Uk-ZAaF8PRFPo2O8jUHbFYYULYESNlsdvGx9AddgG6nLCxwnCLnlPYbl11NFWHjjad9SaxC137m/s1600/MILEY-BIEBER-justin-bieber-and-miley-cyrus-29580915-500-413.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="264" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh8rQz3dMW4vuTbM6d2m4z-gCp7h4aRpxtKZZgiGniXu7OD0n4SGvT8RJXXmXYn0KCL-Uk-ZAaF8PRFPo2O8jUHbFYYULYESNlsdvGx9AddgG6nLCxwnCLnlPYbl11NFWHjjad9SaxC137m/s320/MILEY-BIEBER-justin-bieber-and-miley-cyrus-29580915-500-413.jpg" width="320" /></a></div>
<h3 style="text-align: center;">
Szünet!</h3>
Elnézést kérünk minden ledves olvasonktól, hogy az elmúlt időben nem volt új rész, Technikai okok miatt sajnos a "kis sorozatunk" főhöseit kényszer pihenőre száműztük. Ezúton kérjük minden olvasónk bocsánatát és ígérjül, hogy minél elöbb folytatjuk Love Storynkat. Köszönjük szíves megértéseteket. Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/07352415500893405705noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-259146204316174931.post-18488317821636761482015-04-13T08:01:00.001-07:002015-07-25T00:09:57.266-07:0016.Rész ~ Akkor azt hittem vége a világnak.. vége..~<h3>
<span style="background-color: white; font-family: helvetica, arial, 'lucida grande', sans-serif; font-size: 12px; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;">A hétvégén nem értem rá kitenni az új rész így csak most sikerült.Sajnálom. Remélem tetszik majd nektek.Jó olvasást!</span></h3>
<h3>
<span style="background-color: white; font-family: helvetica, arial, 'lucida grande', sans-serif; font-size: 12px; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;">*Akkor azt hittem vége a világnak.. vége..*</span></h3>
<span style="background-color: white; font-family: helvetica, arial, 'lucida grande', sans-serif; font-size: 12px; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;">Reggel boldog madár csicsergésre nyitottam ki a szemeimet. Úgy éreztem még a kismadarak is örülnek annak a szép álomnak amit az éjjel láttam.
- Na indulás Justin, a munka nem vár.
- Egyre többet beszélsz magadban. - Miley lép be az ajtón széles mosollyal.
- Mi a mai terv?!
Annyira tisztelem Mileyt, az egyik percben olyan érzelmi feszültség van köztünk, a másikban meg mintha mi sem történt volna nevet és hülyéskedik.
- A mai tervem az, hogy elmegyek dolgozni. - Kicsit vissza mosolyogtam.
Látom Miley arcán a "csak ennyi?" tekintetett.
- Azt hittem a tegnapi után egy kicsit felpörgeted a dolgokat.
- Tegnapi után?! - Na jó, Miley bele tud lesni az álmaimba vagy mi?!
- Tudod Mr.Fegan és az, hogy a mai naptól Stúdiózni fogsz.
- Komolyan? Éppen erről beszélgettünk egy kismadárral amikor felkeltem.
- Justin le kéne állnod a füvezéssel. Eddig a magadban beszélések, azt hittem elmeorvoshoz kéne járnod, de most, hogy már madarakkal dumálsz biztos vagyok benne, hogy szívsz valamit.
- Azta Miley ezt mind úgy álmodtad?! - Nézek rá széles mosollyal.
- Nevess csak ki de akkor is bolond vagy.
- És te ezt a bolondot szereted ugye?!
- Inkább készülj dolgozni, 11:00-ra ott leszek a cukrászdában érted. - Majd leereszkedő mosollyal elhagyta a szobámat.
Na jó ez a témát lehet nehezen viseli még Miley. Egy pillanat múlva dinamikus telefon csengésre lettem figyelmes, az éjjeli szekrényemen árválkodó csúcs mobil volt az. Ránézek és a "Fegan Hív" szöveg lesett felém a kijelzőről. Felveszem.
- Háló?!
- Jó reggelt Justin! Csak elszerettem volna mondani valamit amit elfelejtettem az este. Erről a mobilról annyi hívást indít amennyit szeretne, a költségei a miénk.
- Köszönöm Michael! Most én el is köszönök, majd találkozunk. Viszlát.
- Én is csak annyit akartam. Viszlát! Majd szapora búgást hallottam, jelezve a hívásnak vége.
Ránézek az órára s látom már el kellene indulni. Felkaptam a szürke melegítő gatyámat a fehér trikómat és a gatyához tartozó cipzáros felsőmet. Fogtam a gördeszkámat s útnak eredtem.
Igazából azt sem tudtam mit mondjak a főnökömnek. Csak azt tudom, hogy fel kell mondanom.
Amikor beértem a kávézóba csak Ally a felszolgáló volt benn.
- Jó reggel Justin.
- Neked is Ally. A főnök már bent van?! - Kérdeztem sietős tekintettel.
- Szerencséd van ma előbb jött be!
- Köszi fel is szaladok hozzá. - Mondtam és már mentem is fel a lépcsőn.
Izzadt tenyeremet össze szorítottam majd határozottan kopogtam.
- Ki az?! - Barátságos kérdés hallatszott ki felé.
- Justin vagyok uram.
- Éppen egy újoncot felvételizek, gyere csak be.
Amikor beléptem az ajtón azt hittem rögtön elájulok, a munkára jelentkező srác nem más volt mint az én legeslegjobb barátom, Christian.
A szemem majd kiesett hisz évek óta nem láttam.
- Nos mit szeretnél Bieber?! Akkor vettem észre Chriss arcán, hogy meg ismert.
- Szeretnék felmondani, a tegnapi nappal beindult a zenei karrierem. Az L.A Reid-nél fogok dolgozni.
- Huhh fiam, ez meglepett mert amilyen félve vettelek fel olyan félve engedlek el.
- Ne aggódjon uram, az itt álló fiatalembert személyesen ismerem, nála készségesebb, odaadóbb srácot nem ismerek. Együtt nőttünk fel.
- Hát rendben, Justin menny az utadra, Christian te meg holnap kezdesz. Most meg mind ketten tűnés a szemem elől! - Aranyos apókás mosollyal küldött ki minket. Amikor kileptünk az ajtón Chriss rám néz tele könnyekkel a szemében.
- Justin, mi történt veled?! - Folytonos sírással borul oda hozzám.
Gyere el hozzám és útközben felvilágosítalak. Részletesen elmeséltem neki mindent kezdve a taxiba beszállásomtól folytatva a komába esésemig aztán, hogy megismertem azt a csodát amit Mileynak hívnak. Közben évek elteltével sem tudtam annyit mondani Selenának, hogy "szia" s közben együtt éltünk.
A kis mese délutánom végeztével pont hazaértünk. Miley üdvözlésére léptünk be az ajtón.
- Justin, hívhattál volna, hogy előbb jössz.. Hoppá bocsi nem tudtam, hogy vendéged van.
- Miley ő Chriss!
- Úr isten, a kicsi és aranyos Christian. Már olyan sok mindent hallottam rólad. Üljetek le.
Leültünk a kanapéra s Chriss barátomhoz fordultam.
- Veled mi van? Hát George hol van?
- Mosollyal vártam a választ.
Chriss lepillantott a földre mélyen bele tőről a szemébe.
- George, meghalt.
Abban a pillanatban szorongás fogott el és levegőt sem kaptam, könny kavalkád sűrítette el szemem világát.
</span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="background-color: white; font-family: helvetica, arial, 'lucida grande', sans-serif; font-size: 12px; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjSOMlQ2Uox_hnIeKlIkLGvs2phWkQDSBsDjE_f-fLL8MJakRARrj5Kz7XhDb3HP1aXcCBrIvlmXTCvJG1Ai4H6BAw2uLurm_z7_CB-ojmItrw2eaxYDFomxsbVk_y5JhztEVmVpGNM-f_r/s1600/largeffs.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjSOMlQ2Uox_hnIeKlIkLGvs2phWkQDSBsDjE_f-fLL8MJakRARrj5Kz7XhDb3HP1aXcCBrIvlmXTCvJG1Ai4H6BAw2uLurm_z7_CB-ojmItrw2eaxYDFomxsbVk_y5JhztEVmVpGNM-f_r/s1600/largeffs.jpg" width="200" /></a></span></div>
<span style="background-color: white; font-family: helvetica, arial, 'lucida grande', sans-serif; font-size: 12px; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;">Miley időben észre vette, hogy sírni fogok, oda rohant s szorosan magához húzott. Akkor engedtem ki magamból mindent és Chriss is a szemeit törölgette.
- Hogy történt?! - Miley fordul oda Chrisshez a kérdéssel.
- Egyik éjjel kiszökött az intézetből és egy banda agyon lőtte.
Akkor azt hittem vége a világnak.. vége.</span>Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/07352415500893405705noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-259146204316174931.post-30796995905730403412015-03-29T13:14:00.001-07:002015-03-29T13:14:52.629-07:0015.Rész ~Mr.Bieber az L.A Reid Records tagja..~<h3>
<span style="background-color: white; font-size: 12px; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;"><span style="font-family: helvetica, arial, lucida grande, sans-serif;">*Mr.Bieber az L.A Reid Records tagja..*</span></span></h3>
<span style="background-color: white; font-family: helvetica, arial, 'lucida grande', sans-serif; font-size: 12px; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;">Egy - két percig szinte azt sem tudtam, hogy hol vagyok, vagy éppen mi történt.
Miley tudatosítása olyan szinten lesokkolt, hogy azt sem tudtam, hogy elrohanjak vagy maradjak.
De megbántani nem bánthattam meg, mert valamit én is éreztem iránta.
Csak ez a "Selena-é a szívem és az övé marad amíg élek" szituáció teljesen </span><span style="background-color: white; font-family: helvetica, arial, 'lucida grande', sans-serif; font-size: 12px; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;">megkavarja a dolgokat. </span><br />
<span style="background-color: white; font-family: helvetica, arial, 'lucida grande', sans-serif; font-size: 12px; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;">Tusolás után bementem szobámba s leültem az ágyra, kinéztem az ablakon s néztem egy jó darabig ahogyan a szellő végig simította magát a kopár faágakon.
Közben a "Mitévő legyek, mit kezdjek most" gondolatok jártak a fejemben.
Gondolat menetemet éles telefon csörgés ütötte meg, majd Miley sietős felcsörtetése az emeletre.
Kopogást kihagyva rohan be a szobámba.
- Justin, az "L.A Reid " stúdiótól hívnak. - Széles mosollyal nyújtsa át a telefont majd, elhagyja a szobámat.
</span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="background-color: white; font-family: helvetica, arial, 'lucida grande', sans-serif; font-size: 12px; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg_KP34AqKz2vf7ruLNWFhlRIlkzYm9AdkFRzvSK16UMRp5CyTKT7Ip72Gnsw4XxzIjq1nNBWFfItiWe2qmz7E1gxXsrCVs_YXJxsBJCzmE0FN_0KAHJHqkCYuFCnldKf38ta25Gm9JpeR6/s1600/justinbieber.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg_KP34AqKz2vf7ruLNWFhlRIlkzYm9AdkFRzvSK16UMRp5CyTKT7Ip72Gnsw4XxzIjq1nNBWFfItiWe2qmz7E1gxXsrCVs_YXJxsBJCzmE0FN_0KAHJHqkCYuFCnldKf38ta25Gm9JpeR6/s1600/justinbieber.jpg" height="148" width="200" /></a></span></div>
<span style="background-color: white; font-family: helvetica, arial, 'lucida grande', sans-serif; font-size: 12px; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;">- Igen?! - Kérdeztem bele kicsit remegő hangon.
- Szép estét Mr.Justin Bieber! Elnézést a kései zavarásért. Michael Fegan vagyok, az L.A Reid producere.
Hallottam a "One Less Loney Girl" című dalát. Húsz éve vagyok a pályán de még ehhez hasonlót nem hallottam.
Majd egy másodpercig hallgat és újra belekezd.
- Ne mondjon semmi Mr.Bieber! Javaslom, hogy amint lehet hozzunk össze egy találkozót.
Hirtelen azt sem tudtam, hogy mit mondjak. Egyik úgymond megrázó dolog a másik után, egy este alatt. Wáów Justin ezt össze hoztad!
- Huh, Jó estét Mr.Fegan, bevallom ez egy kicsit furcsa számomra. Vagyis nagyon meglepő amit az imént mondott.
- Ez természetes! Csak válasszon egy helyet és egy idő pontot s teljesen ingyen sztárrá teszem, ezt garantálom!
Miiiiivaaaann???! Na ez volt a mai este csúcspontja.
- Öhm, ha önnek megfelel akkor holnap délben az "Édes Muffin" cukrászdában.
- Ott leszek! Viszlát!
- Rendben. Viszlát!
- Ezt gyorsan lerendezted Justin!
- Kezeltetned kéne a magadban beszélést szerintem.
- Miley kacér mosollyal beletúr a hajamba, elveszi tőlem a telefont s kimegy.
- Hmm, elképzelhető vagy Miley!
Nem szólt semmit csak mosolygót. Egész éjjel szinte aludni sem bírtam, percenként néztem az órát mikor lesz már reggel, amikor meg elkezdtem dolgozni akkor meg az ebéd szünetet vártam. S amikor végre eljött a 12:00 leültem egy asztalhoz és vártam..
Olyan 12:15 fele ismét rá pillantottam a vekkerre.
Csak nem vert át a tegnapi csávó.
Kis idő múlva megint farkas szemet néztem a kakukkal, akkor már a fél egyet is elkerülte.
Ekkor mondtam le teljesen róla, de abban a pillanatban belép az ajtón egy laptop táskás 45 év körüli arc, fényes szürke öltönyben neon zöld nyakkendővel, fekete lencsés szemüvegben.
Sietve ül le elém.
- Ne haragudjon a késésért, elhúzódott egy másik találkozom. S mivel telefon számot nem adott meg nem tudtam jelezni.
- Kutatva mint két mellkas zsebében valamit.
- Semmi probléma. - Próbáltam eltüntetni az idegességemet.
- Sajnos nincs mobilom. - Közöltem lehajtott fejjel.
Az öltönyös úr végig néz rajtam, megpillantja a kötényemet s így szól.
- Oh, sajnálom. Nos nem szaporítom a szót, szeretném ha ön is a stúdiónk tagja legyen, és nem nyugszok amíg ez nem lesz így!
Jó indítás.
- Huha maga aztán tényleg nem tétovázik.
- Persze, hogy nem! Olvassa el figyelmesen a szerződést és válaszoljon.
Átnyújtotta a lapot s elkezdem olvasni.
A lényege annyi, hogy nekem nem kerül semmiben, hogy ő híressé tesz. Vagyis csak annyiban, hogy adom a hangomat.
Vissza csúsztatom a papír lapot.
- Hol kell alá írni? - Kérdeztem magabiztosan.
- Ezt már szeretem! - Mondja majd mutat egy szaggatott vonalat a lap alján.
- Mostantól Mr.Bieber az L.A Reid records tagja!
- Most mi a következő lépés? - Kérdeztem kicsit félénken.
- Maga csak dolgozza le a hátra levő óráit, este elmegyek magukhoz és mindent át beszélünk.
Majd kisétált az ajtón s beült az éj fekete limójába.
A munkaidőm további részében csak arra tudtam gondolni, hogy este jön tárgyalni ez a Fegan arc.
Amikor elütötte az óra a 18:00-t feldobtam az akasztóra a kötényemet s már indultam is haza.
Miley már a díványon várta hazatértemet.
Egy órás várakozás után Michael Fegan csengetésére nyitottam ajtót majd tessékeltem be a nappaliba.
- Nem tea délutánozni jöttem. Először is ez a magáé Mr.Bieber.
Nyújtott át egy vadi új mobiltelefont. Majd mesemondóként belekezd egy hatalmas prózába.
A lényege annyi volt, hogy holnapi nappal ott kell hagynom a kávézót ne vegyem el a munkát a szegény munkanélküliektől. S után menjek be a stúdióba írtak nekem egy dalt valami "Baby" a címe és azt kéne fel énekelnem, vagyis gyakorolnom. Két órás "száj járatás" után Mr.Fegan távozott én pedig felmentem és vagy éjfélig bámultam ki az ablakon mint végül elaludtam.</span>Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/07352415500893405705noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-259146204316174931.post-48451554029672016392015-03-14T12:31:00.002-07:002015-03-14T12:40:06.847-07:0014.Rész ~A vallomás~<h4>
<span style="font-family: Helvetica, Arial, 'lucida grande', tahoma, verdana, arial, sans-serif; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;"><span style="background-color: white; font-size: x-small;">*A vallomás*</span></span></h4>
<span style="background-color: white;"><span style="font-family: Helvetica, Arial, lucida grande, tahoma, verdana, arial, sans-serif;"><span style="line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;">Másnap reggel még Miley ébredése előtt osontam ki a házból és indultam a cukrászdába dolgozni.
Út közben csak Miley és a tegnap este történtek jártak az eszembe, végig mentem a szakadtas torna cipőbe a hosszú járda soron.
Majd tíz perc gyaloglás után meg érkeztem a munka helyemre, hm milyen jó ezt ki mondani, Justin Bieber-nek van munka helye..
Egész nap nagyon simán ment minden, még egy idős házaspár meg is dicsért. Amikor már utolsó órában dolgoztam kipillantottam az ablakon és megláttam Mileyt aki éppen ide tart.
Igazából még nem sikerült letisztáznom magamban a dolgokat így hát nem is szívesen beszélek vele.
Amikor belépett az ajtón egy különös érzés fogott el, látván azt a csodás mosolyát és ragyogó szemeit, arra gondoltam inkább maradok továbbra is távolság tartó. Különös érzést amit ő kivált belőlem azzal jelen pillanatban nem tudok és nem is akarok mit kezdeni.
Hisz megígértem Selenának, hogy elmegyek érte.
Gondolat menetemet lelkes köszöntés töri meg.
- Szia Justin, mikor végzel?!
Kérdezte Miley rám mosolyogva, nem nagyon akartam rá reagálni.
- Még egy kicsit maradnom kell, menny csak haza!
Szóltam oda neki közben a poharakat rendeztem.
Vissza húzódóan levette a pult széléről a zöld körmeit s lassan mosolya is leereszkedett.
- Khm, hát jó..
Mondja majd zsebre tett </span></span></span><span style="background-color: white; font-family: Helvetica, Arial, 'lucida grande', tahoma, verdana, arial, sans-serif; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;">k</span><span style="background-color: white; font-family: Helvetica, Arial, 'lucida grande', tahoma, verdana, arial, sans-serif; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;">ézzel kisétált a kávézóból. </span><br />
<span style="background-color: white;"><span style="font-family: Helvetica, Arial, lucida grande, tahoma, verdana, arial, sans-serif;"><span style="line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;">Nem akartam meg bántan</span></span></span><span style="background-color: white; font-family: Helvetica, Arial, 'lucida grande', tahoma, verdana, arial, sans-serif; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;">i csak tényleg nem tudok még a szituációval mit kezdeni. Végig kí</span><span style="background-color: white; font-family: Helvetica, Arial, 'lucida grande', tahoma, verdana, arial, sans-serif; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;">sértem</span><span style="background-color: white; font-family: Helvetica, Arial, 'lucida grande', tahoma, verdana, arial, sans-serif; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;"> a szememmel amíg elhagyta az utcát. Amikor végeztem a munkával már sötét volt szóval igyekeztem haza. </span><br />
<span style="background-color: white;"><span style="font-family: Helvetica, Arial, lucida grande, tahoma, verdana, arial, sans-serif;"><span style="line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;">Megfogtam a bejárati ajtó kilincsét fújtam egy mély levegőt kifelé.
Miley a kandalló előtt ülve teázgatott amikor beléptem a nappaliba. Rápillantottam majd hirtelen elkaptam a fejem.
- Megjöttem, kicsit fáradt vagyok le is pihenek jó éjt!
Mentem fel az emeletre ridegen, és végig előre nézve.
- Hát jó éjt..
Miley halk, szomorkás</span></span></span><span style="background-color: white; font-family: Helvetica, Arial, 'lucida grande', tahoma, verdana, arial, sans-serif; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;"> hangja távolodik tőlem. </span><br />
<span style="background-color: white;"><span style="font-family: Helvetica, Arial, lucida grande, tahoma, verdana, arial, sans-serif;"><span style="line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;">Az elmúlt két hétben minden egyes nap így telt el.
Olyan semmilyen stílusban.
Selenaról nem hallottunk semmi hírt. Azóta egyszer jártunk az Intézetben akkor azt mondták, hogy Selena elhagyta az iskolát és valami divat-suliban tanul tovább.
De térjünk kicsit vissza Mileyhoz, hozzám és a köztünk levő feszült hangulathoz.
Egyik este később indultam el a kávézóból, már eléggé sötét volta talán már az óra elütötte a tíz órát is.
A lakásunk teljes sötétségbe burkolózva várt engem. Bevallom reménykedem benne, hogy Miley már rég az igazak almát alussza.
Így hát felmentem gondoltam gyorsan lezu</span></span></span><span style="background-color: white; font-family: Helvetica, Arial, 'lucida grande', tahoma, verdana, arial, sans-serif; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;">hanyozok.</span><span style="background-color: white;"><span style="font-family: Helvetica, Arial, lucida grande, tahoma, verdana, arial, sans-serif;"><span style="line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;">
Már meg váltam fehér "V" kivágású pólómtól és szűk szabású kopott farmergatyámtól amikor Miley lágy hangjára lettem figyelmes.
- Beszélnünk kéne.
Átkarolva az ajtót mondja s csak néz.
- Nem várhatnánk amíg letusolok?!
Kérdeztem kicsit flegma stílusban.
Miley belépett az ajtón majd becsukta maga mögött és lazán neki dőlt s közben mély levegő vétellel lehunyta a szemeit s majd lassan kinyitotta.
- Nem, ez nem várhat.
</span></span></span><span style="background-color: white; font-family: Helvetica, Arial, 'lucida grande', tahoma, verdana, arial, sans-serif; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;">S újra hatalmas-</span><span style="background-color: white; font-family: Helvetica, Arial, 'lucida grande', tahoma, verdana, arial, sans-serif; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;">mély levegőt vett.</span><br />
<span style="background-color: white; font-family: Helvetica, Arial, 'lucida grande', tahoma, verdana, arial, sans-serif; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;"> </span><span style="background-color: white; font-family: Helvetica, Arial, 'lucida grande', tahoma, verdana, arial, sans-serif; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;">Kicsit kimeresztettem a szemeimet. </span><br />
<span style="font-family: Helvetica, Arial, lucida grande, tahoma, verdana, arial, sans-serif;"><span style="line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;"><span style="background-color: white;">- Jól van, mondjad.
Szóltam oda hozzá.
Meg igazította a frufruja tincsét. </span></span></span><br />
<span style="background-color: white; font-family: Helvetica, Arial, 'lucida grande', tahoma, verdana, arial, sans-serif; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;">- Tudod, engem nem hagy nyugodni ami köztünk történt, a csók.. </span><span style="font-family: Helvetica, Arial, lucida grande, tahoma, verdana, arial, sans-serif;"><span style="line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;"><span style="background-color: white;">
</span></span></span><br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEji9r48PVj3Ia92dWRC80sNDmwestsEHXBDjTXiwy96F1WtNK_eW6WqOYf1987qWBvfS-x8wXvD2X-GqZkFD8_Rl4CjaZAkrXx6PT5e_0zcfFMrZx5qm-v_xF3HDAm5_gaci6TQ3OK1rhXV/s1600/large+(4).jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><span style="font-size: x-small;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEji9r48PVj3Ia92dWRC80sNDmwestsEHXBDjTXiwy96F1WtNK_eW6WqOYf1987qWBvfS-x8wXvD2X-GqZkFD8_Rl4CjaZAkrXx6PT5e_0zcfFMrZx5qm-v_xF3HDAm5_gaci6TQ3OK1rhXV/s1600/large+(4).jpg" height="118" width="200" /></span></a><br />
<span style="background-color: white;"><span style="font-family: Helvetica, Arial, lucida grande, tahoma, verdana, arial, sans-serif;"><span style="line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;">Átpillant az egyik oldalról a másikra majd ismét belekezd.</span></span></span><br />
<span style="background-color: white;"><span style="font-family: Helvetica, Arial, lucida grande, tahoma, verdana, arial, sans-serif;"><span style="line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;"> </span></span></span><span style="background-color: white;"><span style="font-family: Helvetica, Arial, lucida grande, tahoma, verdana, arial, sans-serif;"><span style="line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;">- Nézz nyugodtan hülyének, de beléd szerettem. </span></span></span><br />
<span style="background-color: white;"><span style="font-family: Helvetica, Arial, lucida grande, tahoma, verdana, arial, sans-serif;"><span style="line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;">Ekkora gyors gyengéd mozdulattal meg törli csillámló szemét. </span></span></span><br />
<span style="font-family: Helvetica, Arial, lucida grande, tahoma, verdana, arial, sans-serif;">
- Tisztába vagyok vele, hogy szereted a húgomat.</span><br />
<span style="font-family: Helvetica, Arial, lucida grande, tahoma, verdana, arial, sans-serif;"> Megint beletúr a hajába. </span><br />
<span style="font-family: Helvetica, Arial, lucida grande, tahoma, verdana, arial, sans-serif;"> - De nem tehetek róla, ez van. </span><br />
<span style="font-family: Helvetica, Arial, lucida grande, tahoma, verdana, arial, sans-serif;">Hirtelen azt sem tudtam mit tegyek vagy mondjak.
Miley elrugaszkodik az ajt</span><span style="font-family: Helvetica, Arial, 'lucida grande', tahoma, verdana, arial, sans-serif;">ó</span><span style="font-family: Helvetica, Arial, lucida grande, tahoma, verdana, arial, sans-serif;">tól, oda lép lassan hozzám.
Majd érzelem teljesen meg csókolt. Hirtelen elkapta magát tőlem, szájára tette a kezét.</span><br />
<span style="font-family: Helvetica, Arial, lucida grande, tahoma, verdana, arial, sans-serif;"> - Sajnálom, ezt váltod ki belőlem. </span><br />
<span style="font-family: Helvetica, Arial, lucida grande, tahoma, verdana, arial, sans-serif;"> Megfordult s kisétált maga mögött becsukott ajtóval.
Csak á</span><span style="font-family: Helvetica, Arial, 'lucida grande', tahoma, verdana, arial, sans-serif;">l</span><span style="font-family: Helvetica, Arial, 'lucida grande', tahoma, verdana, arial, sans-serif;">l</span><span style="font-family: Helvetica, Arial, lucida grande, tahoma, verdana, arial, sans-serif;">tam bám</span><span style="font-family: Helvetica, Arial, 'lucida grande', tahoma, verdana, arial, sans-serif;">u</span><span style="font-family: Helvetica, Arial, lucida grande, tahoma, verdana, arial, sans-serif;">lva talán még a szám is tátva maradt.</span>Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/07352415500893405705noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-259146204316174931.post-75144927833328161872015-02-21T11:23:00.002-08:002015-02-21T11:41:52.200-08:0013. Rész ~Igaz, hogy mindig is tetszett Miley..~<h4>
*Igaz, hogy mindig is tetszett Miley..*</h4>
<div>
<span style="font-family: Helvetica, Arial, 'lucida grande', tahoma, verdana, arial, sans-serif; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;"><span style="background-color: white;">Siettem haza Miley-hoz az "örömhírrel" s amikor beléptem a bejárati ajtón hangos zokogásra lettem figyelmes beljebb mentem a a nyikorgós parkettán, és meg láttam, hogy a mindig jó kedélyű Miley keserves és fájdalmas zokogást folytat a padlón heverve. </span></span><span style="font-family: Helvetica, Arial, 'lucida grande', tahoma, verdana, arial, sans-serif; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;">Eldobtam a kabátomat s rohantam a lányhoz. </span><span style="font-family: Helvetica, Arial, 'lucida grande', tahoma, verdana, arial, sans-serif; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;">Felemeltem a két csuklójánál fogva és átöleltem. </span><span style="font-family: Helvetica, Arial, 'lucida grande', tahoma, verdana, arial, sans-serif; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;">- Mi a baj királylány?! </span><span style="font-family: Helvetica, Arial, 'lucida grande', tahoma, verdana, arial, sans-serif; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;">Kétségbeesett hangon szorítottam magamhoz Miley-t. </span><span style="font-family: Helvetica, Arial, 'lucida grande', tahoma, verdana, arial, sans-serif; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;">Nem nézz rám csak sír, nem láttam még Miley-t ilyennek. Meg kell jegyeznem ez kissé meg rémitett. </span><span style="font-family: Helvetica, Arial, 'lucida grande', tahoma, verdana, arial, sans-serif; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;">Erősen megtörölte a szemeit a pulcsija ujjával. </span><span style="font-family: Helvetica, Arial, 'lucida grande', tahoma, verdana, arial, sans-serif; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;">- Nem, semmi bajom nincs!</span><span style="font-family: Helvetica, Arial, 'lucida grande', tahoma, verdana, arial, sans-serif; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;">Taszított el magától, a megrémültségem most is bennem játszott. </span><span style="font-family: Helvetica, Arial, 'lucida grande', tahoma, verdana, arial, sans-serif; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;">- Ugyan láttam, hogy sírsz s most is látom.</span><span style="font-family: Helvetica, Arial, 'lucida grande', tahoma, verdana, arial, sans-serif; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;">Miley furcsa viselkedése még akkor sem szűnt meg létezni amikor kecsesen végig simította karját az ablak párkányon.</span><span style="font-family: Helvetica, Arial, 'lucida grande', tahoma, verdana, arial, sans-serif; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;">- Rendben. </span><span style="font-family: Helvetica, Arial, 'lucida grande', tahoma, verdana, arial, sans-serif; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;">Mondtam gyanús hangon.. </span><span style="font-family: Helvetica, Arial, 'lucida grande', tahoma, verdana, arial, sans-serif; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;">- Képzeld meg kaptam az állást! </span><span style="font-family: Helvetica, Arial, 'lucida grande', tahoma, verdana, arial, sans-serif; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;">Kicsit próbáltam témát váltani. </span><span style="font-family: Helvetica, Arial, 'lucida grande', tahoma, verdana, arial, sans-serif; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;">- Húrrááá!! </span><span style="font-family: Helvetica, Arial, 'lucida grande', tahoma, verdana, arial, sans-serif; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;">Miley meg fordult s minden ami eddig történt egy percről a másikra elmúlt.</span><span style="font-family: Helvetica, Arial, 'lucida grande', tahoma, verdana, arial, sans-serif; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;">- Hozom a pezsgőt! </span><span style="font-family: Helvetica, Arial, 'lucida grande', tahoma, verdana, arial, sans-serif; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;">Széles mosollyal és egy kisebb tánccal ment ki a konyhába. </span><span style="font-family: Helvetica, Arial, 'lucida grande', tahoma, verdana, arial, sans-serif; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;">Egy-két óra múlva már egy cseppnyi alkohol szint társaságában zenélgetünk.</span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhp-I-YTO5aKSa9Gc7I0aCzhNudjIf8zH0I5UGJ-8qBARuRUHFIvNsnLRHHARKDBYdQASQAoMblPw3VWxCiQFBY5DpThY77Paas2e5WN7BPw8rZ9PlzmptvbLmN_A-WHGYW72g4eijfkePu/s1600/large+(8).jpg" imageanchor="1" style="background-color: white; clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhp-I-YTO5aKSa9Gc7I0aCzhNudjIf8zH0I5UGJ-8qBARuRUHFIvNsnLRHHARKDBYdQASQAoMblPw3VWxCiQFBY5DpThY77Paas2e5WN7BPw8rZ9PlzmptvbLmN_A-WHGYW72g4eijfkePu/s1600/large+(8).jpg" height="186" width="200" /></a></div>
<span style="background-color: white;">
- Miley már tágra nyílt pupillákkal és HATALMAS vigyorral leült mellém a földre.
- Na kedves szupersztárom, hogy érzed magad itt nálam?
S abban a pillanatban Miley beleszédült az ölembe, s megcsókolt vagyis életem első csókja Miley-val történt meg.
Miley felpattant mellőlem.
- Uhh Justin, sajnálom!! Komolyan mondom nem tudom mi ütött belém, hisz te a húgomat szereted.
Lehunytam a szemeimet majd felálltam és mély levegő vétel után kinyitottam.
- Igen, őt szeretem. Szóval felejtsük is el ami az előbb történt. Jó éjt!
Felmentem a fürdőszobába s kinyitottam a hideg vízcsapot majd bő vízzel mélyen megmostam az egész arcomat.
- Mivan veled Justin?! Igaz, mindig is tetszett Miley de, hogy hagyhattad, hogy ez megtörténjen?!
Ilyen kérdések jártak egész éjszaka a fejemben.</span></div>
<br />Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/07352415500893405705noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-259146204316174931.post-72080974108269639492015-02-14T11:23:00.000-08:002015-03-14T12:43:49.165-07:00~Valentin napi különkiadás~<h4>
*Valentin napi különkiadás*</h4>
Valentin napi különkiadásunkban elétek tárunk egyik jövőbeli részből<br />
egypár szerelmes pillanatot. A változatosság kedvéért most Selena meséli el nekünk.<br />
Az idő elteltével mégis csak egymásra sikerült találnunk Justin-nal.<br />
Most éppen várva várt lakásunk nappalijában zenélgetünk.<br />
Vadonatúj bőr kanapénk selymes anyagján csillámlik a kandallóból szikrázó fény.<br />
Ha vissza pillantok a díványra látom őt ahogy gitárját hangolja.<br />
Egy pillanatra rám néz mosolyog és elkezd énekelni.<br />
- Gyere Selena énekeljünk.<br />
A jellegzetes mosolyával hívogat maga mellé.<br />
- Ugyan már nekem nincs jó hangom. De te attól még énekelhetsz nekem.<br />
Oda mentem hozzá beletúrtam kócos hajába s leültem mellé.<br />
Szemöldök húzással rám néz és majd vissza az imádott gitárjára.<br />
- Jólvan már kezdem megszokni, hogy sosem énekelsz velem..<br />
Természetesen ezt duzzogó, cuki hangon mondta.<br />
"Vigasztalás" képpen megöleltem és vártam, hogy végre énekeljen.<br />
Megkérdeztem tőle, hogy mikor készül már el a várva várt szám?!<br />
- Még nem készült el mert ez egy nagyon különleges dal lesz.<br />
- Megnézhetem, hátha tudok segíteni benne?<br />
Letette maga mellé a gitárt elindul kifelé s ezt mondja...<br />
- Majd ha kész lesz.<br />
Justin válaszomat nem várva felment a szobába.<br />
Egy kis idő elteltével utána mentem, amikor beléptem az ajtón láttam, hogy ül az ágy szélén<br />
és csak meredten néz előre.<br />
Oda rohantam hozzá, kétségbe esett hangon kérdeztem tőle mi a baja?!<br />
- Már rég elszerettem volna neked mondani van egy olyan titkom ami még kiskoromban történt<br />
s nem akartam elmondani bárkinek mert egyedül akartam vele megküzdeni.<br />
S gyengéden odanyúl megtörölni a szemeit, én megfogtam a kezét és ránéztem.<br />
- Bennem megbízhatsz hisz ezt te is tudod.<br />
- Mindez tizenkét éves koromban kezdődött, egy egyszerű rosszullét következtében súlyos és<br />
bizonytalan agydaganatot diagnosztizáltak. Nem mertem elmondani még a fiúknak sem. Megkértem az igazgatónőt, hogy maradjon kettőnk között, diszkrét maradt és megtette amit ígért.<br />
Azokban az időkben szinte már alig vártam, hogy legyen a tizenhatodik születésnapom mert ha az<br />
bekövetkezik akkor már teljesen gyógyult vagyok. De senki nem tudta mire várjunk vagy éppen mi<br />
következik. A vizsgálatok miatt az összes hajam teljesen kihullott s azt hittem ennél<br />
rosszabb már nem is történhet velem, amikor jött egy újabb és legveszélyesebb rosszullétem.<br />
Napokkal később derült ki, hogy vége a sok vizsgálatnak teljesen meggyógyultam. Másnap<br />
találkoztam veled a születésnapomon.<br />
Mindkét kezét az arcára teszi és nem szól többet sem.<br />
Egy pillanatra szóhoz sem jutottam.<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgEL1faPEpI6jycJWLAUTv4b72lWYou05H_W3dkmFjovw-X6m98O2BlAEmGRMY3_pyEExhEjHn6sT_P-sZJw6af9zEQNVa5F0m-8FGaVczvYMhyyVz9jK6b1TYDNOlNzz-8Qdd0jmOzrrBm/s1600/large+(30).jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: center;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgEL1faPEpI6jycJWLAUTv4b72lWYou05H_W3dkmFjovw-X6m98O2BlAEmGRMY3_pyEExhEjHn6sT_P-sZJw6af9zEQNVa5F0m-8FGaVczvYMhyyVz9jK6b1TYDNOlNzz-8Qdd0jmOzrrBm/s1600/large+(30).jpg" height="200" width="151" /></a><span style="text-align: center;">Megfogtam a kezét és szorosan oda húztam a hasamhoz...</span><br />
Mert én is közölni akartam vele egy hírt ami bár jó hír de ebben a drámában ami most van<br />
jobb ha nem fokozom a hangulatot.<br />
Felálltam mellőle nagy levegővétellel sétáltam az ablakhoz, majd a hasamra tettem a kezem és<br />
megfordultam s így szóltam hozzá.<br />
- Justin nézz rám egy kicsit, tudom nem ez a legjobb alkalom de szeretném átadni a Valentin napi<br />
ajándékodat.<br />
Megfogtam a kezét és szorosan oda húztam a hasamhoz...Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/07352415500893405705noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-259146204316174931.post-70923299659975450072015-02-14T07:01:00.001-08:002015-02-14T07:05:50.533-08:0012.Rész ~A hirdetés~<h4>
*A hirdetés*</h4>
- Van egy ötletem Justin, költözz hozzám!<br />
Csak néz rám kitágítva hatalmas zöldes szemeit.<br />
- Hát nem is tudom, Miley nincs semmi pénzem és nem szeretnék a terhedre lenni.<br />
- Te sosem vagy a terhemre kicsi popsztárom! <br />
S igen, megint mosolyog.<br />
-Szépen elmész dolgozni valahova ha szeretnél!<br />
Abban a pillanatban a pincérlány megbotlik és leejt egy csomó szórólapot és plakátot. Természetesen rögtön segítettem neki össze szedni a vagy ötszáz-hatszáz darab szórólapot. Az utolsó néhány darabnál egyiket elolvastam.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjqdIBizlIskIOmjleZbfQsjJXoccJXofNOX895VODAj8gDkG3OhCyY4MY6Snjw7DqM9J7VnHdOIB6wrDl1mPl0KFv3gbD0iHauec_BDa247cOm9mfQ-ogOMU-dNwcZ1ev2JjQCzGqw19Pw/s1600/10984928_781053198651285_1718560841_n.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjqdIBizlIskIOmjleZbfQsjJXoccJXofNOX895VODAj8gDkG3OhCyY4MY6Snjw7DqM9J7VnHdOIB6wrDl1mPl0KFv3gbD0iHauec_BDa247cOm9mfQ-ogOMU-dNwcZ1ev2JjQCzGqw19Pw/s1600/10984928_781053198651285_1718560841_n.jpg" height="320" width="320" /></a></div>
<br />
- Ezt elkérhetném? <br />
Meg kérdeztem a lánytól.<br />
- Persze! <br />
Bólintott majd elment. Széles mosollyal léptem oda Miley-hoz.<br />
- Mit gondolsz róla?!<br />
Nyújtottam oda neki a lapot.<br />
- Wow! Ez egy isteni csoda! El sem hiszem.<br />
Majd ünneplés képen bele kortyoltam egy jó nagyot a Cappuchino-jába.<br />
Másnap reggel már nyitás előtt ott voltam, hogy időben le tudjam adni a jelentkezésemet. Olyan háromnegyed nyolc tájban meg is jelent a tegnapi pincérlány.<br />
- Szia! Szeretnék jelentkezni a pincér állásra.<br />
- Helló, egy kicsit várni kell a főnökre, addig gyere meghívlak egy tejes kávéra.<br />
Be mentem vele, amíg elkészült a kávé segítettem lepakolni s székeket. <br />
Fél kilenc fele meg csörren a pénztárcámban a telefon. <br />
- Gyere velem Justin a főnök hívat!<br />
Fel megyünk a lépcsőn, aztán végig egy hoooszúúú folyosón.<br />
Egy hófehér ajtó előtt álltam meg..<br />
Pár másodperc múlva be is mentem.<br />
- Jó reggelt!<br />
Köszöntem.<br />
- Viszont, de csak szólíts Federicnek.<br />
Mondta a kopasz harmincas alak kezével mutatva, hogy üljek le.<br />
Egy másfél órás beszélgetés és gépelés után ilyet szól..<br />
- Nagy bajban vagyok most veled!<br />
Nagyot sóhajt majd újra el kezdi.<br />
- Egy jó képű zenész gyerek ennyi fiatal pincér lány között..<br />
Közben mosolyog.<br />
- Uram, azaz Federic ilyen terén teljesen meg nyugodhatsz!<br />
Kicsit lenéz a laptopjára, nagy levegő vétel után rám néz.<br />
- Szimpatikus gyerek vagy! Ha neked jó holnap kezdhetsz is!<br />
Hirtelen azt sem tudtam fiú vagyok e vagy lány..<br />
- Köszönöm Federic! Amíg élek hálás leszek!!!Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/07352415500893405705noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-259146204316174931.post-87994648796148043742015-02-08T10:27:00.001-08:002015-02-21T11:37:14.846-08:0011.Rész. ~Azt hiszem "ő" volt az..~<h4 style="text-align: center;">
<span style="background-color: white; font-family: Helvetica, Arial, 'lucida grande', tahoma, verdana, arial, sans-serif; font-size: 12px; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;">Kicsit késve de itt az új rész. Jó olvasást!</span></h4>
<br />
<h4 style="text-align: left;">
<span style="font-family: Helvetica, Arial, lucida grande, tahoma, verdana, arial, sans-serif;"><span style="background-color: white; font-size: 12px; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;">*Azt hiszem "ő" volt az..*</span></span></h4>
<span style="background-color: white;"><span style="font-family: Helvetica, Arial, lucida grande, tahoma, verdana, arial, sans-serif;"><span style="font-size: 12px; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;">A víz olyan szinten levert, hogy azt sem tudtam, hogy éppen hol vagyok. Hirtelen minden tiszta homályossá vált. Miley lassan eltorzult hangon kezdettel hozzám beszélni. Egy másodperc alatt elsötétedett, már a torz szavakat sem hallottam, csak annyit, hogy Miley síros hangon a nevemet sikította.</span></span><span style="font-family: Helvetica, Arial, lucida grande, tahoma, verdana, arial, sans-serif;"><span style="font-size: 12px; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;">- Nyugalom, nincs semmibaj! Bizonyára egy gyerekkori traumát élhetett át. Mondja egy orvosnak kinéző pofa, élesen világító lámpáját a szemeimbe égetve.</span></span><span style="font-family: Helvetica, Arial, lucida grande, tahoma, verdana, arial, sans-serif;"><span style="font-size: 12px; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;">- Már rég ki kellett volna dobni innen ezt a Biebert, csak a bajt hozza az állandó "betegségeivel". Ó igen, Dennis is aggódik értem.</span></span><span style="font-family: Helvetica, Arial, lucida grande, tahoma, verdana, arial, sans-serif;"><span style="font-size: 12px; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;">- Hagyd már békén Denis hisz ő is az intézetbe tartozik, ugyan olyan mint mi.</span></span><span style="font-family: Helvetica, Arial, lucida grande, tahoma, verdana, arial, sans-serif;"><span style="font-size: 12px; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;">- Úgyan már Dennis, csak nem lenne jó ha kipurcanna itt nekünk.</span></span><span style="font-family: Helvetica, Arial, lucida grande, tahoma, verdana, arial, sans-serif;"><span style="font-size: 12px; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;">Mondja majd kimennek a szobából mind a ketten. Azt hiszem "ő" volt az..</span></span><span style="font-family: Helvetica, Arial, lucida grande, tahoma, verdana, arial, sans-serif;"><span style="font-size: 12px; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;">Miley-nak igaza volt?! De mire Selena után szóltam volna addigra még a kulbból is kiment. Bementem az igazgatói irodájába és kértem, hogy had hívjam fel Miley-t, s lehívtam a "cukrászdába". Körülbelül 30 perc múlva már együtt chappuchinoztunk. Közben elmeséltem mindent Selenával kapcsolatos sztorimat kezdve a 16.-dik születésnapomtól.</span></span><span style="font-family: Helvetica, Arial, lucida grande, tahoma, verdana, arial, sans-serif;"><span style="font-size: 12px; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;">- Á értem, akkor róla szól az a szép dalod. Mondja Miley rám mosolyogva.</span></span></span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgZiEFUQRqbJArvPbugK-Sv8Yl_W0J_Wvk7EtltL-4wS3Yx5N8rPqmQBMXHACDXkVvskqjXHeRyIaQfqq9IxXtaEfuETn8tEBRaUePyZ-3hM4u4BGQ8AUkV3aYnnLAQZhL9ld6LYpoBSkD-/s1600/large+(4).png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgZiEFUQRqbJArvPbugK-Sv8Yl_W0J_Wvk7EtltL-4wS3Yx5N8rPqmQBMXHACDXkVvskqjXHeRyIaQfqq9IxXtaEfuETn8tEBRaUePyZ-3hM4u4BGQ8AUkV3aYnnLAQZhL9ld6LYpoBSkD-/s1600/large+(4).png" height="200" width="153" /></a></div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/07352415500893405705noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-259146204316174931.post-5296326925111253092015-01-31T12:37:00.003-08:002015-02-10T10:44:14.406-08:0010.Rész ~NEM ilyen nincs,de a képen ő van..~<h4>
*NEM ilyen nincs, de a képen ő van..*</h4>
Éppen reggelére ébredtem az intézetben amikor esze-veszett ordibálásra lettem figyelmes. Ahogy épp Mr.Ross kétségbeesett, dühös hangja hangos bemondóként üvöltötte folyamatosan ugyan azt az egy mondatott.:<br />
- Amíg a gyerekek be nem töltik a 18-at addig egyetlen egy elő vagy holt rokonával sem vehetik fel a kapcsolatot! Akkor egy idősebb lány hangja adott helyet magának a halban.:<br />
- De uram kérem hadd lássam a húgomat. És ekkor elcsuklott a lány hangja. Én meg arra gondoltam, hogy inkább élesben nézem a szitut, amikor ki léptem ajtón már csak annyit hallottam az igazgató úrtól.:<br />
- Mit érdekel engem. Most meg TAKARODJON INNEN!!! Kicsit gyorsabban szedtem az apró lábaimat, hogy még lássam a lányt de mire én is a lépcsőhöz értem volna már sem a lány sem Ross tanár úr nem volt a hallban. Hát vissza sétáltam az ágyamhoz de amikor meg álltam a "csillogóan tiszta" ablak előtt, láttam ki menni a kapun egy szőke hajú lányt és az intézet előtti buszmállóba sietve ül le a padra. Biztosan ő lesz az! Gondoltam magamba, majd gyors erőfeszítéssel öltöztem át, hogy még időben oda érjek a lányhoz. S közben arra gondoltam ha segítek a lánynak a húgával találkozni akkor ez lenne tőlem mint egy "újonctól" a jó tett. Szinte már zilálva rohantam ki a buszmegállóhoz, szívem kalapál és egyre gyorsabban veszem a levegőt. Amikor oda értem a lányhoz leültem mellé a padra az alig kapok levegőt szituáció miatt csak szaggatva mondtam a lánynak.:- Az-ért si-ettem, hogy utol-érjelek téged.. Le töröltem a verítéket a homlokomról és ki fújtam magam.<br />
- Nem kellett volna futnod 1,5 óra múlva jön csak a buszom. Mondja a lány aki számomra nem is volt idegen. Majd oda nyújt nekem egy zsepit. - Szia, Miley de nagyon régen találkoztunk . Öleltem meg. Miley csak mosolygott és füle mögé tűri furcsán levágott haja egyik tincsét.<br />
- Szia. Kicsi popsztárom! Te is itt laksz az intézetben? A kérdés után valamit erősen kutat a zsebeiben majd ismét egy zsebkendőt ad át nekem. Elvettem tőle, meg töröltem már alig izzadó arcomat közben válaszoltam neki.:<br />
- Nem rég kerültem ide. Mondtam majd kicsit meg csillogtattam a "jó fiú vagyok" mosolyomat.<br />
- Te a húgodat keresed?! Nagy levegő vétellel fejeztem be mondani valómat. Miley rám mereszti hatalmas kékes zöld szemeit közben búsan sóhajt egyet. Ismét meg igazította rakoncátlan haj tincsét.:<br />
- Igen, tudod már több mint 6 éve keresem. Majd újra le pillant és gyengéden meg törli szemét a hó fehér kesztyűs kezével. Egy pillanatra én is el szomorodtam, hisz nekem is a srácok nélkül kell tovább élnem, de nem hagyhattam, hogy sírjon ez a szép lány. Hát ismertek csak a lányok mosolya éltet. Gyengéden rátettem Miley térdére a kezem s amikor rám nézett kicsit mosolyogtam.<br />
- Én segítek neked találkozni a húgoddal! Miley amikor meg hallotta mondatomat rögtön meg ölelt. (Ez nagyon tetszett!!) Meg jegyzem kicsit el pirultam, kisebb nagyobb sikerrel eltüntettem vörösödésemet.<br />
- Tudod, hogy néz ki a húgod? Vagy a nevét tudod? Vagy volna egy képed róla?? Kicsit toporzékoltam ülve. Miley elkezdett kutatni a táskájában, talált egy papír lapot szívéhez tette mind két kezével.<br />
- A húgom neve Selena, óriási gyönyörű barna szemei vannak, és csodaszép hosszú barna haja.<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjyk9MMSn_EV8JXEbhIUMh_qrqwtch90N6vHtOSlrCXcleg3oz3tGKP7X8kVvp0e4_6ke_RkabdZYVhoqMKhpkp6wZbTDAiLJ7E8UQBzU8w_k4AA22AkCL-QplYc46xaMZC3dWwE6vANBgZ/s1600/o-JUSTIN-BIEBER-facebook.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><br /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEio79Nb6zElEnRoM91PhxhyphenhyphenBWEMRNyE2TjIE_dDVm-t7l1-9BYEtdVAV9jVp7wLNyzqNRHZfKEE9d1u9lG0YWi7GQ1SKBHX_erJ5ZMK2kg-HxfomeJ_LUXaTs6lhZgN15llmpWl0G6p6VJ0/s1600/10848020_644026922372762_6395505878862661587_n.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEio79Nb6zElEnRoM91PhxhyphenhyphenBWEMRNyE2TjIE_dDVm-t7l1-9BYEtdVAV9jVp7wLNyzqNRHZfKEE9d1u9lG0YWi7GQ1SKBHX_erJ5ZMK2kg-HxfomeJ_LUXaTs6lhZgN15llmpWl0G6p6VJ0/s1600/10848020_644026922372762_6395505878862661587_n.jpg" height="200" width="200" /></a> Amint levitte a hangsúlyt a kezét is le emelte, mutatja nekem a kezében lévő képet amin Selena volt..<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjqBFque-daW1kNceMLJUUhax4jiFiqyDtUnIC5PxPTzEz60oSD_gNHOKTTQ45x3AQ7fka_f9YJkmefsfAXF0-9GdJRyQCS7PUh0CNzpbbxjw0VdvueM5sSPzadH_ghMzch_qsv1MMA-k5R/s1600/o-JUSTIN-BIEBER-facebook.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjqBFque-daW1kNceMLJUUhax4jiFiqyDtUnIC5PxPTzEz60oSD_gNHOKTTQ45x3AQ7fka_f9YJkmefsfAXF0-9GdJRyQCS7PUh0CNzpbbxjw0VdvueM5sSPzadH_ghMzch_qsv1MMA-k5R/s1600/o-JUSTIN-BIEBER-facebook.jpg" height="100" width="200" /></a> (AZ ÉN SELENA-M) Rögtön fel álltam a padról és hátrálni kezdtem. Szívem úgy vert ahogy még sohasem. Hátrálás közben hangosan mormogtam magamban. - Nem ez nem lehet, hogy Selena itt élne NEM ilyen nincs, de a képen ő van..Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/07352415500893405705noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-259146204316174931.post-82626379317954513552015-01-24T09:19:00.001-08:002015-02-21T11:35:55.918-08:009.Rész ~ Miley biztos ki találna valamit..~<h4>
~ Miley biztos ki találna valamit..~</h4>
<div>
<div>
Haza felé Miley felajánlotta, hogy üljünk be egy cukrászdába s meg mutat néhány alap akkordott. - Mit kérsz szupersztár?! Néz rám még ragyogóbb szemeivel. Nem nagyon akartam, hogy rám kölcsön akár 2 centet is, de hat Mileyt csak ismerni kell, nála bizonyos helyzetekben nem szerepel a "NEM" szó.</div>
<div>
- Akkor egy eperturmixot kérek.</div>
<div>
Gondolom kiválasztom a legolcsóbb italt az itallapról, de ő zöldszeműsége észre vette csíntalanságomat.</div>
<div>
Rám nézve mosolyog egyet, utána a pincér fiúra néz. </div>
<div>
- Egy eperturmixot, egy banán shake-t , és kettő csokis palacsintát. Köszönjük! </div>
<div>
Nyújtotta át a lapot a fiúnak.<br />
- Máris hozom! Kacsintott Milye-ra a srác. </div>
<div>
- Húha, asszem szereztél egy hódolót Miley. Vigyorogva játszadoztam a hangommal. </div>
<div>
- Ugyan már Justin, nem látod, hogy ez a srác még nálad is fiatalabb?! S ekkor érkezett a pincér a rendeléssel.</div>
<div>
- Azonnal állj neki reggelizni! Utána megmutatom az alapokat és mindennap pontban 15:00-kor itt várlak! El ne merj halasztani akár egy órát is! EZ PARANCS!!</div>
<div>
- Jójó, nem kell rám ripakodni! Kicsit azért bízom benne, hogy viccnek szánta ezt az "ordibálást" .</div>
<div>
- Nyugi szupersztár! S mosolyog. Igen viccnek szánta! De azért igaza van, nem szabad elhülyéskednem. Közben betolja az egész palacsintát egyben.<br />
- Anyám, Miley.. Csak tátott szájjal néztem a vagy 45 kilós lányra.<br />
Utána együtt nevettünk a szituáción. A reggeli további részében Miley elpusztított még vagy 2-3 palacsintát, és gitározott közben mind a ketten Michael Jackson zenéket énekeltünk. Az egész cukrászda velünk tombolt.. </div>
<div>
<br /></div>
*2 év múlva*<br />
<br />
<div>
Holnap töltöm a 18-at és végre elhagyhatom ezt a "poklot". Az elmúlt 2 évben minden egyesnap lent voltam pontban 15:00-kor a cukrászdában és kb. 1-2 órát gyakoroltunk Miley-val. Egészen fél évvel ezelőttig, mert Miley-nak fontos családi ügy miatt Bostonba kellett utaznia és azóta nem láttam. De a gitárját nekem ajándékozta, s neki hála meg írtam kettő TELJES zenét, az egyik a "<a href="https://www.youtube.com/watch?v=-bEqBnG1XFg">One Less Loney Girl</a>" címet kapta. Ez Selenáról szól, mert amióta lázgörcstől feküdtem nem tudom eldönteni, hogy igazából láttam e vagy sem. </div>
<div>
A második a "<a href="https://www.youtube.com/watch?v=fRaWDue13nU">One Time</a>" címet kapta. Még jó pár napig nem szabadulhatok innen, mivel még nincs hova költöznöm.</div>
<div>
Most ha Miley a városban lenne ő biztos kitalálna valamit..</div>
</div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/07352415500893405705noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-259146204316174931.post-58420147001579016562015-01-17T09:20:00.003-08:002015-02-10T10:32:24.626-08:008.Rész ~*Hé szupersztár..*~<h4>
*Hé szupersztár..*</h4>
Mintha egy álom lett volna, hogy én mint "zenész" mondjuk az igazat<br />
megvallva soha még belesem gondoltam ilyenbe. Én mindig videó játék tesztelő szerettem volna lenni, de ha híres énekes leszek, majd hobby szinten tesztelek egy-két új, vagy még nem adott ki játékokat.<br />
Ilyen stílusú gondolatok jártak a fejemben amíg a hatalmas tört fehér köpenyes főorvos a zárójelentésemet írta.<br />
- Ma végre "haza" mehetsz Justin, nincs semmi panaszod esetleg?!Mélyen a szemebe nézett a doktor.<br />
- Nem, semmi. Köszönöm . Bólintottam a főorvosra nézve.<br />
- Justin itt van a "gitárod".Belépett a gyakorló ápolónő és egyet rám kacsint.<br />
- Köszi Miley. Sugároztam hálálkodó tekintettel.<br />
- Nos ha kész is vagy Miley kikísér és már haza is mehetsz.Be álltam a tükör elé, belőttem<br />
egy "kicsit" a sérómat.<br />
- Kész vagyok. Néztem a tükörben a mögöttem álló lányra. Megemeli a poros-dohos<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiOSQfMC3tbD_rjW_swnAf9eQRrKNdmOsinC2ZFobKYxklDtm_tBNnUC6hQNhoS1ys6OVijj55sCiX7I0HJdVIk_Yc-L5-psOPCXtXiNhQIZnxKloUPyA0lACY-uj3VGsAbyxpCrgD-SFdw/s1600/032b10ce0d06fc38d6707fb95881cef0.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiOSQfMC3tbD_rjW_swnAf9eQRrKNdmOsinC2ZFobKYxklDtm_tBNnUC6hQNhoS1ys6OVijj55sCiX7I0HJdVIk_Yc-L5-psOPCXtXiNhQIZnxKloUPyA0lACY-uj3VGsAbyxpCrgD-SFdw/s1600/032b10ce0d06fc38d6707fb95881cef0.jpg" height="200" width="133" /></a>gitártokot s majd kiinvitál az ajtón. A liftben végig lefelé a hangommal játszottam,annyira elvoltam magammal, hogy észre sem vettem amikor ki nyílt mögöttem a lift ajtaja.<br />
- Na gyere szupersztár!<br />
Rám nézett a gyönyörű zöldes szemével.<br />
- Jól van megyek! Mondtam majd "pirulásomban" leszegtem a fejemet.<br />
Miley hangosan elmosolyodott, átkarolta a nyakamat, megdörzsölte a frissen belőtt hajamat és kisétáltunk a kórházból...Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/07352415500893405705noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-259146204316174931.post-70283267863157574952015-01-14T09:24:00.000-08:002015-02-21T11:34:54.801-08:007.Rész ~*Hmm, egész jó dalszöveg Justin..*~<h4 style="background-color: white; font-stretch: normal; margin: 0.75em 0px 0px; position: relative;">
<span style="font-family: Helvetica, Arial, 'lucida grande', tahoma, verdana, arial, sans-serif; font-size: 12px; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;">*Hmm, egész jó dalszöveg Justin..*</span></h4>
<div style="background-color: white; font-stretch: normal; margin: 0.75em 0px 0px; position: relative;">
<span style="font-family: Helvetica, Arial, 'lucida grande', tahoma, verdana, arial, sans-serif; font-size: 12px; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;">Miután le telt az a nap is elég korán el sikerült aludnom, egy gyönyörű szép álmot láttam melyben fogom Selena kezét s nem foglalkozunk olyan </span><span style="background-color: transparent; font-size: 12px; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;"><span style="font-family: Helvetica, Arial, lucida grande, tahoma, verdana, arial, sans-serif;">aggályokat</span></span><span style="font-family: Helvetica, Arial, 'lucida grande', tahoma, verdana, arial, sans-serif; font-size: 12px; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;"> mint az intézetben nevelkedésem s, hogy árva vagyok.. Reggel mihelyt felébredtem, úgy éreztem a kezeimet az a bizonyos álom vezeti végig az ágy mentén, fel az éjjeli szekrényre s halkan kihúztam a fiókot, majd ki emeltem céltudatosan egy ceruzát és egy füzet lapot. Kezemet szív verésem és még ugyan az az álom vezeti. Szavak gördültek kezem nyomán..</span></div>
<div style="background-color: white; font-stretch: normal; margin: 0.75em 0px 0px; position: relative;">
<span style="font-family: Helvetica, Arial, 'lucida grande', tahoma, verdana, arial, sans-serif; font-size: 12px; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;"> " There's gonna be one less lonely girl</span></div>
<span data-reactid=".12x.$mid=11421175459173=22bae5010bfdf0b6630.2:0.0.0.0.0.0.$end:0:$2:0" style="background-color: white; font-family: Helvetica, Arial, 'lucida grande', tahoma, verdana, arial, sans-serif; font-size: 12px; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;">One less lonely girl</span><br />
<span data-reactid=".12x.$mid=11421175459173=22bae5010bfdf0b6630.2:0.0.0.0.0.0.$end:0:$4:0" style="background-color: white; font-family: Helvetica, Arial, 'lucida grande', tahoma, verdana, arial, sans-serif; font-size: 12px; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;">There's gonna be one less lonely girl</span><br />
<span data-reactid=".12x.$mid=11421175459173=22bae5010bfdf0b6630.2:0.0.0.0.0.0.$end:0:$6:0" style="background-color: white; font-family: Helvetica, Arial, 'lucida grande', tahoma, verdana, arial, sans-serif; font-size: 12px; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;">One less lonely girl.." </span><br />
<span data-reactid=".12x.$mid=11421175459173=22bae5010bfdf0b6630.2:0.0.0.0.0.0.$end:0:$6:0" style="background-color: white; font-family: Helvetica, Arial, 'lucida grande', tahoma, verdana, arial, sans-serif; font-size: 12px; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;">- Hmm nem is rossz dalszöveg Justin! Mondja egy kék mini köpenyes gyakorló ápolónő közben felhelyezi a vérnyomás mérőt a kezemre. </span><br />
<span data-reactid=".12x.$mid=11421175459173=22bae5010bfdf0b6630.2:0.0.0.0.0.0.$end:0:$8:0" style="background-color: white; font-family: Helvetica, Arial, 'lucida grande', tahoma, verdana, arial, sans-serif; font-size: 12px; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;">- Dal szöveg?! Tettem fel a kérdést érdekes tekintettel. </span><br />
<span data-reactid=".12x.$mid=11421175459173=22bae5010bfdf0b6630.2:0.0.0.0.0.0.$end:0:$10:0" style="background-color: white; font-family: Helvetica, Arial, 'lucida grande', tahoma, verdana, arial, sans-serif; font-size: 12px; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;">- Persze, szerintem el kellene kezdened komolyabban foglalkoznod vele, esetleg meg tanulnál gitározni és akkor ezzel a hanggal akár szupersztár is lehetsz. A hangod és a kinézeted meg van hozzá! </span><br />
<span data-reactid=".12x.$mid=11421175459173=22bae5010bfdf0b6630.2:0.0.0.0.0.0.$end:0:$12:0" style="background-color: white; font-family: Helvetica, Arial, 'lucida grande', tahoma, verdana, arial, sans-serif; font-size: 12px; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;">Leveszi az eszközt rólam majd mosolyog. </span><br />
<span data-reactid=".12x.$mid=11421175459173=22bae5010bfdf0b6630.2:0.0.0.0.0.0.$end:0:$14:0" style="background-color: white; font-family: Helvetica, Arial, 'lucida grande', tahoma, verdana, arial, sans-serif; font-size: 12px; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;">- Van egy gitárom kb. 15 éve nem játszottam vele, ha szeretnéd szívesen oda adom amíg nem tudsz magadnak vásárolni, és kezdetnek szerintem zenélhetnél az utcán azzal biztos szerzel némi pénzt. Fel állt az ágyról majd mélyen bele nyúlt zsebébe s közben kisétált. </span><br />
<span data-reactid=".12x.$mid=11421175459173=22bae5010bfdf0b6630.2:0.0.0.0.0.0.$end:0:$16:0" style="background-color: white; font-family: Helvetica, Arial, 'lucida grande', tahoma, verdana, arial, sans-serif; font-size: 12px; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;">- Persze, én zenélni.. Mondtam magamban, karjaimat a fejemhez kulcsoltam és hátra dőltem a kényelmetlen kórházi ágyban.</span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span data-reactid=".12x.$mid=11421175459173=22bae5010bfdf0b6630.2:0.0.0.0.0.0.$end:0:$16:0" style="background-color: #f6f7f8; color: #373e4d; font-family: Helvetica, Arial, 'lucida grande', tahoma, verdana, arial, sans-serif; font-size: 12px; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg-fMmbFrryn6eJI3zZdnhFa0MDsUrpfrGFW_ocnNt7kAA_jsF-8QOecPpyCGLxaStuXtRnheXR_Z_0VikmtVnMoGeOgISCXWPgj31TskqZDqms8GR9Q49kaamYT0BXXSEraYUKy-Ze5c8F/s1600/justin-bieber-wallpapers-justin-bieber-singer-guy-a-Canadian-pop-singer-actor.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg-fMmbFrryn6eJI3zZdnhFa0MDsUrpfrGFW_ocnNt7kAA_jsF-8QOecPpyCGLxaStuXtRnheXR_Z_0VikmtVnMoGeOgISCXWPgj31TskqZDqms8GR9Q49kaamYT0BXXSEraYUKy-Ze5c8F/s1600/justin-bieber-wallpapers-justin-bieber-singer-guy-a-Canadian-pop-singer-actor.jpg" height="200" width="320" /></a></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span data-reactid=".12x.$mid=11421175459173=22bae5010bfdf0b6630.2:0.0.0.0.0.0.$end:0:$16:0" style="background-color: #f6f7f8; color: #373e4d; font-family: Helvetica, Arial, 'lucida grande', tahoma, verdana, arial, sans-serif; font-size: 12px; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span data-reactid=".12x.$mid=11421175459173=22bae5010bfdf0b6630.2:0.0.0.0.0.0.$end:0:$16:0" style="background-color: #f6f7f8; color: #373e4d; font-family: Helvetica, Arial, 'lucida grande', tahoma, verdana, arial, sans-serif; font-size: 12px; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;"><br /></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span data-reactid=".12x.$mid=11421175459173=22bae5010bfdf0b6630.2:0.0.0.0.0.0.$end:0:$16:0" style="background-color: #f6f7f8; color: #373e4d; font-family: Helvetica, Arial, 'lucida grande', tahoma, verdana, arial, sans-serif; font-size: 12px; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;"><br /></span></div>
<h3 style="clear: both; text-align: center;">
<span data-reactid=".12x.$mid=11421175459173=22bae5010bfdf0b6630.2:0.0.0.0.0.0.$end:0:$16:0" style="background-color: white; font-family: Helvetica, Arial, 'lucida grande', tahoma, verdana, arial, sans-serif; font-size: 12px; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;">Sajnos eléggé megkésve de itt az új rész is!Jó olvasást és ne felejtsetek el feliratkozni a blogra vagy nyugodtan írjátok meg Chaten nekünk a véleményeteket a blogról vagy a részről! :) Nagyon szépen köszönjük további szép estét!</span></h3>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/07352415500893405705noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-259146204316174931.post-51826820778993313602015-01-12T10:44:00.003-08:002015-02-10T10:21:08.767-08:00~Sajnos csak holnap lesz új rész!~<h2>
<span style="background-color: white; color: #373e4d; font-family: Helvetica, Arial, 'lucida grande', tahoma, verdana, arial, sans-serif; font-size: 12px; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;">Sziasztok!</span></h2>
<span style="font-size: 12px; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;"><span style="background-color: white; font-family: inherit;">Nagyon sajnáljuk de csak holnap lesz új rész és elnézést mindenkitől.!</span></span><br />
<span style="background-color: white; font-family: inherit;"><span style="font-size: 12px; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;">Egyébként most szeretném megköszönni az új Designet</span><span style="font-size: 12px; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;"> </span><span style="font-size: 13px;"><a href="https://www.blogger.com/profile/18252605838095924101"> </a></span><span style="font-size: 13px;"><a href="https://www.blogger.com/profile/18252605838095924101">Alice Roberts</a>-nek csodálatos munkát végzett! :) Köszönjük szépen!Reméljük nektek is tetszik a munkája! :) </span></span><br />
<span style="font-size: 13px;"><span style="background-color: white; font-family: inherit;">További szép estét!</span></span><br />
<br />Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/07352415500893405705noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-259146204316174931.post-86661876787137402552015-01-03T13:22:00.000-08:002015-02-10T10:00:35.786-08:006.Rész. ~Lázálom~<h4>
<span style="color: #4c1130; font-size: small;"><span style="background-color: white; font-family: Times, Times New Roman, serif;"><span data-reactid=".21.$mid=11420303841777=26b12a9b151d16a4a07.2:0.0.0.0.0.0.$end:0:$0:0" style="line-height: 15.36px; white-space: pre-wrap;">*Lázálom*</span></span></span></h4>
<span style="color: #4c1130; font-size: small;"><span style="background-color: white; font-family: Times, Times New Roman, serif;"><span data-reactid=".21.$mid=11420303841777=26b12a9b151d16a4a07.2:0.0.0.0.0.0.$end:0:$0:0" style="line-height: 15.36px; white-space: pre-wrap;">Miután szárazzá tudtam magam varázsolni, olyan 3-4 óra tájban úgy éreztem majd meg fagyok de közben eső zuhatagként folyt rólam a verejték. Álmos szendergésem közepette az ajtó nyitására lettem figyelmes és egy kifelé ordító gyönyörű lány hangra.. - Mindjárt megyek Denis csak meg nézek valamit! Közelebb jött a lány az ágyamhoz és suttogni kezdett.. - Ugye nincs semmi baj?! Kérdezte hátamra téve egyik kezét. Válaszolni nem tudtam csak egy hatalmasat sóhajtani, majd a lány felé fordultam. Fel ugrott gugoló pozíciójából, szájára tette a kezét és hátrálni kezdet. - Úr isten te Justin vagy.. Selena???! Gondolatot ívelt magának a láztól ködös elmémbe. - Lázas vagyok, szólj kérlek valakinek. S lehunytam az égettnek érző szemeimet. </span><br data-reactid=".21.$mid=11420303841777=26b12a9b151d16a4a07.2:0.0.0.0.0.0.$end:0:$1:0" style="line-height: 15.36px; white-space: pre-wrap;" /><span data-reactid=".21.$mid=11420303841777=26b12a9b151d16a4a07.2:0.0.0.0.0.0.$end:0:$2:0" style="line-height: 15.36px; white-space: pre-wrap;">-Mr.Bieber! Mr.Bieber! Hall engem? Dr.Carlos Moon vagyok, az intenzív osztály fő orvosa. - Fő orvos? Intenzív osztály?? Ki szórakozik megint velem? </span><br data-reactid=".21.$mid=11420303841777=26b12a9b151d16a4a07.2:0.0.0.0.0.0.$end:0:$3:0" style="line-height: 15.36px; white-space: pre-wrap;" /><span data-reactid=".21.$mid=11420303841777=26b12a9b151d16a4a07.2:0.0.0.0.0.0.$end:0:$4:0" style="line-height: 15.36px; white-space: pre-wrap;">Mi ez a hülyeség, biztos megint az a bunkó Denis szívat.. vagyis remélem! </span><br data-reactid=".21.$mid=11420303841777=26b12a9b151d16a4a07.2:0.0.0.0.0.0.$end:0:$5:0" style="line-height: 15.36px; white-space: pre-wrap;" /><span data-reactid=".21.$mid=11420303841777=26b12a9b151d16a4a07.2:0.0.0.0.0.0.$end:0:$6:0" style="line-height: 15.36px; white-space: pre-wrap;">- Senki nem szórakozik önnel Justin! Mondja a kicsi mexikói orvos erőteljesen rám nézve. - Az intézeti szobájában találta meg egyik lakótársa, lázgörcstől szenvedve. De mire a segítséggel vissza ért volna komába esett. Ezért szállítottuk ide. Mondatát befejezve mélyen belenyúl a zsebébe. - Nos majd az ápolónő ki veszi az infuziót a kezéből és délután jövök egy-kettő alap vizsgálatot elvégezni. Addig enni és inni szabad, az utóbbit szigorúan! </span><br data-reactid=".21.$mid=11420303841777=26b12a9b151d16a4a07.2:0.0.0.0.0.0.$end:0:$7:0" style="line-height: 15.36px; white-space: pre-wrap;" /><span data-reactid=".21.$mid=11420303841777=26b12a9b151d16a4a07.2:0.0.0.0.0.0.$end:0:$8:0" style="line-height: 15.36px; white-space: pre-wrap;">Fenyegetően méri rám a mutató ujját, majd felhúzza hosszú bokáig erő köpenyét és kimegy az alacsony ajtón. Fel ültem és az ablakban lévő naptárra pillantottam - Oké, június 2 van.. </span><br data-reactid=".21.$mid=11420303841777=26b12a9b151d16a4a07.2:0.0.0.0.0.0.$end:0:$9:0" style="line-height: 15.36px; white-space: pre-wrap;" /><span data-reactid=".21.$mid=11420303841777=26b12a9b151d16a4a07.2:0.0.0.0.0.0.$end:0:$10:0" style="line-height: 15.36px; white-space: pre-wrap;">Majd a hófehér takarómra néztem.. - Várjunk, mivaaan??? Junius 2????? Több mint más fél hónapig voltam komába??? </span><br data-reactid=".21.$mid=11420303841777=26b12a9b151d16a4a07.2:0.0.0.0.0.0.$end:0:$11:0" style="line-height: 15.36px; white-space: pre-wrap;" /><span data-reactid=".21.$mid=11420303841777=26b12a9b151d16a4a07.2:0.0.0.0.0.0.$end:0:$12:0" style="line-height: 15.36px; white-space: pre-wrap;">Arrébb toltam az éjjeli szekrényemet és azon keresztül fel ágaskodtam az ablak párkányához, kezembe vettem a naptárat és nézegettem.. - Az nem lehet!! </span><br data-reactid=".21.$mid=11420303841777=26b12a9b151d16a4a07.2:0.0.0.0.0.0.$end:0:$13:0" style="line-height: 15.36px; white-space: pre-wrap;" /><span data-reactid=".21.$mid=11420303841777=26b12a9b151d16a4a07.2:0.0.0.0.0.0.$end:0:$14:0" style="line-height: 15.36px; white-space: pre-wrap;">Mondtam majd letettem az éjjeli szekrényre.</span></span></span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjuW-Ql_W4XSYdn4xO4RaIvjQmD1K20dzt7e3JskuOD2EgKGT6lQY0zSg_Xu7pq1h9966nmf3aGAWeNmwqYu4ayPMZlaoZyAXV1E6qFYljFw4tEv5x9ewIm000N-2_qfUUJyoe-rltHQF-7/s1600/Justin+Bieber+in+hospital.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjuW-Ql_W4XSYdn4xO4RaIvjQmD1K20dzt7e3JskuOD2EgKGT6lQY0zSg_Xu7pq1h9966nmf3aGAWeNmwqYu4ayPMZlaoZyAXV1E6qFYljFw4tEv5x9ewIm000N-2_qfUUJyoe-rltHQF-7/s1600/Justin+Bieber+in+hospital.jpg" height="213" width="320" /></a></div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/07352415500893405705noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-259146204316174931.post-45741317151028086132014-12-23T01:13:00.003-08:002015-02-10T09:47:16.706-08:00~Karácsonyi különkiadás~<h4>
<span style="color: #4c1130;"><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;">*Karácsonyi különkiadás*</span></span></h4>
<span style="color: #4c1130;"><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;">Egy kis Karácsonyi Különkiadásban Justin és Selena elmesélik nekünk milyen is volt nekik a karácsonyuk. Justin-nak a St.Martin Gyermek intézetben George-al és Christian-nal. Selena-nak pedig a vidámparkban munka közben. Vágjunk is bele!</span></span><br />
<span style="color: #4c1130;"><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><br /></span></span>
<span style="color: #4c1130;"><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;">*Justin Karácsonya*</span></span><br />
<span style="color: #4c1130;"><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><br /></span></span>
<span style="color: #4c1130;"><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;">Justin és a fiúk reggeli közben arról tanakodtak milyen is jó volna ha karácsony reggelén (ami ez esetben holnap van) havazna New York City-ben, ugyanis a srácok jó pár éve nem látták erre felé a fehér karácsonyt. Chriss nagyot fúj a habos kakaóba. - Milyen király lenne már. Közben az ujjával túrta meg a tejszínhab legjavát. - Az úr havat akar lálálááá. George bele nyomta Christian orrát a habba. </span></span><br />
<span style="color: #4c1130;"><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><br /></span></span>
<span style="color: #4c1130;"><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;">//KÖZBEN//</span></span><br />
<span style="color: #4c1130;"><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><br /></span></span>
<span style="color: #4c1130;"><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;">*Selena Karácsonya*</span></span><br />
<span style="color: #4c1130;"><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><br /></span></span>
<span style="color: #4c1130;"><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;">Amíg a srácok végeznek a reggelivel addig kicsit pillantsunk bele Selena karácsonyában ahogy éppen a vidámparkban dolgozik.</span></span><br />
<span style="color: #4c1130;"><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;">Szent este reggelén mint ahogy máskor is Selena felébredt, s ugyan azt az egyetlen kopott farmerját és szakadt felsőjét húzta fel magára. Majd elindult a munkába. Feltette lilás bukó sisakját fel szállt rokkant bicikliére s végig gördült lefelé a széles járda szegélyen. Kerékpárja egyet-kettőt zökkent amikor kátyúhoz ért. Fél órás tekerés után a hó talán New York City-ben elérkezett a vidámparkba. Selena belépett a magas piros karácsony mintás kapun, még kicsit vacakolt sisakja csatjával és akkor "bumm" Selena arcát egy pillanat alatt beterítette a műhó áradat.. </span></span><br />
<span style="color: #4c1130;"><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><br /></span></span>
<span style="color: #4c1130;"><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;">//KÖZBEN//</span></span><br />
<span style="color: #4c1130;"><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><br /></span></span>
<span style="color: #4c1130;"><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;">*Justin Karácsonya*</span></span><br />
<span style="color: #4c1130;"><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><br /></span></span>
<span style="color: #4c1130;"><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;">Kicsit pillantsunk vissza Justinék karácsonyához amíg Selena kideríti ki is követte el ellene e bűntettet..</span></span><br />
<span style="color: #4c1130;"><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;">A fiúk már addigra a halban "tevékenykednek" amikor Miss.Rose vidám mosollyal lecsap az asztalra egy HATALMAS barna zsák szerű "tatyót". - Fiúk, ha már annyira benne vagytok ebben a karácsony témában, tessék itt van néhány olló, színes lap, ragasztó, szóval minden ami csak kellhet a szobátok kidíszítéséhez. Meg köszöntük az eszközöket majd dúdolgatásban, munkába kezdtünk. Körülbelül fél óra múlva végeztek is a fiúk a dekorálással amikor Christian kipillant az ablakon és el kiálltja magát.:- </span></span><br />
<span style="color: #4c1130;"><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;">fiúk, esik a hó!!! Egyszerre mind három srác arcán hatalmas mosoly ült ki. Gyorsan kapkodva pakolták kisebb-nagyon kesztyűket, sálakat, sapkákat és folytonos öltözésbe kezdtek. Siettek, hogy ez ne csak egy múló dolog legyen..</span></span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="color: #4c1130;"><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiErR5RMUKhZ1_VeO8frjezEqxGmWhvk00CetGeAWunHnOYa3aQy59qA6ekFoPr8f3IN1jUX3nOVKS-6RcOYCHy_vxedzhrgxyyJJE5B-1KTfmxN-7Hpwn75GmHAfvaj60TCerkiLfsyF67/s1600/5inyl8-l-610x610-hat-justin+bieber-bieber-justin-ski-winter-snow-beanie-cold-green.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiErR5RMUKhZ1_VeO8frjezEqxGmWhvk00CetGeAWunHnOYa3aQy59qA6ekFoPr8f3IN1jUX3nOVKS-6RcOYCHy_vxedzhrgxyyJJE5B-1KTfmxN-7Hpwn75GmHAfvaj60TCerkiLfsyF67/s1600/5inyl8-l-610x610-hat-justin+bieber-bieber-justin-ski-winter-snow-beanie-cold-green.jpg" height="320" width="258" /></a></span></span></div>
<span style="color: #4c1130;"><br /></span>
<span style="color: #4c1130;"><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><br /></span></span>
<span style="color: #4c1130;"><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;">//KÖZBEN//</span></span><br />
<span style="color: #4c1130;"><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><br /></span></span>
<span style="color: #4c1130;"><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;">Amire Selena-nak sikerült megtalálni az "elkövetőt" addigra megint aggódnia kellett mivel elkezdett szállingózni az igazi hó. </span></span><br />
<span style="color: #4c1130;"><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;">- Jajj ne! Mondta hangosan a lány, mert tudta, hogy akkor a mai munka napja nem sokáig fog tartani..</span></span><br />
<span style="color: #4c1130;"><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;">Elindult szomorúan Selena haza felé, tolja kicsit rozoga biciklijét. A St.Martin felé vette az útját, hogy kicsit később érjen haza mert tudja, hogy ha előbb megy haza a munkából akkor az igazgatóság azt hiszi, hogy lazsál. </span></span><br />
<span style="color: #4c1130;"><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;">A hatalmas kidíszített kapu előtt elmerengve nézi, hogy játszanak bent a gyerekek és milyen jó lenne neki is így játszani. Selena ábrándozásaiból egy jeges hógolyó zökkenti ki, az éppen nagy dobásra készülő Chriss találja el a lányt. </span></span><br />
<span style="color: #4c1130;"><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;">Selena kitisztítja szemeit, rá kiállt a hógolyózó fiúra, hogy: - Ezt muszáj volt?! Válaszra sem várva egy hatalmas hógolyót repít a srácok felé.. </span></span><br />
<span style="color: #4c1130;"><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;">A célt eltévesztve Justint a nyakán találta el. Justin oda pillant a piros arcú lányra, a két másik fiú sorozat lövészként kezdik el dobálni a Selenat.</span></span><br />
<span style="color: #4c1130;"><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;">Justin nagy átfontoltságból átállt Selena-hoz, és elkezdődött a 2 vs 2 elleni harc.</span></span><br />
<span style="color: #4c1130;"><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;">Selena keményen meg sorozza a fiúkat de viszont Selenat sem kímélik mert lány.</span></span><br />
<span style="color: #4c1130;"><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;">Éppen elakar hajolni egy felé repülő hógolyó elől amikor megcsúszik, Justin "hősiesen" megpróbálja elkapni de erre mindketten elesnek.</span></span><br />
<span style="color: #4c1130;"><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;">Ahogy Selena elesett Justin pont rá esett. Justin ledermedt erősen kalapált a szíve, úgy érezte a világ összes hava elolvad egyszerre. </span></span><br />
<span style="color: #4c1130;"><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;">Mindketten csak néznek egymásra egyikőjük sem mer se megszólalni sem meg mozdulni. A hatalmas szívverés koncertet George hangja töri meg.</span></span><br />
<span style="color: #4c1130;"><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;">- Magatokra hadjunk? Nevetésbe tőrt ki mind két fiú. Erre a mondatra Justin teljesen elvörösödött és felpattant. Selena is zavarba esett ezért gyorsan megfogta havas bringáját és hamar eltekert.</span></span><br />
<span style="color: #4c1130;"><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;">Ebben a percben Justin fel pillant az ablakra és látja, hogy többé nem ünnepelheti együtt a fiúkkal a karácsonyt és ilyen vidám találkozása sem lesz Selena-val.</span></span><br />
<span style="color: #4c1130;"><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;">Feltette az utolsó papírból kivágott csillagot a fenyőfa ágra és lefeküdt aludni. </span><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif;">Boldog karácsonyt Justin!</span></span><br />
<span style="color: #274e13; font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><br /></span>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<iframe allowfullscreen='allowfullscreen' webkitallowfullscreen='webkitallowfullscreen' mozallowfullscreen='mozallowfullscreen' width='320' height='266' src='https://www.youtube.com/embed/LUjn3RpkcKY?feature=player_embedded' frameborder='0'></iframe></div>
<span style="color: #274e13; font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><br /></span>
<span style="color: #274e13; font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><br /></span>
<span style="color: #274e13; font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><br /></span>
<br />
<span style="color: #274e13; font-family: Georgia, Times New Roman, serif;"><br /></span>Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/07352415500893405705noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-259146204316174931.post-72295176420401954512014-12-09T03:17:00.001-08:002015-02-21T11:34:12.975-08:005.Rész ~A barátaim, Selena és a csókja.. minden.. egy gyönyörű álom volt..~<div style="text-align: justify;">
<h4>
<span style="background-color: white; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;">*A barátaim, Selena és a csókja.. minden.. egy gyönyörű álom volt..*</span></h4>
<span style="background-color: white;"><span style="color: #4c1130;"><span style="line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;">Mint ahogy már említettük az előző részben Justin meg érkezik az Albert Einstein összevont intézetbe, ahol be sétál a klub szobába és meg látja az ismerős pókerező lányt. - Szemed levedd Selena-ról öcsi, ő a miénk! Amúgy sem állna szóba egy "újonccal". Mondta a magas fiú majd erőteljes lökéssel beinvitál a szobába. Az ajtóban állva vissza pillantottam a vastag füst függöny mögött levő két hatalmas szempárra mely engem vizsgálgat. Bementem a hálószobába ami valami elképesztően rendtelen volt, a parketta a lábaink alatt telis-tele volt repedésekkel, az ablak valami cellux szerűvel vastagon át ragasztva, és az ágyakon szanaszét volt szaggatva az ágy terítő és mintha csótányok viaskodnának rajtuk. - Az ott a te helyed! Mutat a magas fiú az ablak melletti ágyra. Oda álltam az ablakhoz melyen hangosan besüvített a szél. Egyszer csak meleg szellőt éreztem át járni egész testemet. - Ki az új srác Denis?! Kérdést tett fel halk szellő hangon. - Te ne foglalkozz vele baby,amúgy valami Justin. Mondta majd kivitte a lányt. Mire hátra pillantottam a lány és a magas fiú eltűnt. De mindegy is tuti nem ismerhetem a lányt mivel a St.Martin és az Albert Einstein soha sem szoktak azonos rendezvényekre járni. Egy pillanatig arra gondoltam, hogy lehetséges.. áá esélytelen, hogy ő itt lenne, nem ő "más". Leültem kosztól roskadó ágyra és úgy három-négy órát ott ültem amíg be nem sötétedett. - Lámpa oltás öcsi! Szólt be a szobába a magas fiú. Ránéztem de ő csak egy rideg tekintettel viszonozza. Elalvás előtt még Chris és George levelét szorongattam. Fél tizenkettő tájban tudtam álomba merülni Még hallottam amikor a szél élesen át "sikított" a ragasztó alatt. Miután el aludtam hangos kiabálásra ébredtem Christian üvöltötte az arcomba ezeket a szavakat: - Justin, gyere George hozz fel valakit a lépcsőn aki téged akar látni.. Hirtelen millió egy könny szökött a szemembe. - Chriss, "kisöcsém", el sem hiszem, hogy te vagy az. Az örömtől majd kiugrottam a bőrömből. Ekkor George hangját neszeli meg fülem. - Justin, nézd ki van itt. Amikor George belépett az ajtón rögtön oda akartam rohanni és meg ölelni amikor a lélegzetem hírtelen nem tudta a helyes sorrendet és össze - vissza járt a szobába. - Justin. Azért jöttem, hogy be pótoljuk azt amit a körhintánál nem tudtunk. Selena volt az aki csak nem el állította a lélegzetemet. Selena meg fogta a kezem majd így szólt:</span><span style="line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;">- csókolj meg Justin! Behunytam a szemeimet, hogy "tökéletes" legyen amikor</span><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEimnbxZx7o8wp6wHQIbWZ-0AkCwrd7eh7GgEa-kTK2juhuyXdzbZtMzPiobyImGTEYbT7SK56znAMsICumxPVScPspALf8Q8m39tAyl7cBC_DdRtoBTed0RPEiVCg3Amh5-L0xgeJ_yyCi4/s1600/10415546_745149152241690_2730821803182075189_n.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEimnbxZx7o8wp6wHQIbWZ-0AkCwrd7eh7GgEa-kTK2juhuyXdzbZtMzPiobyImGTEYbT7SK56znAMsICumxPVScPspALf8Q8m39tAyl7cBC_DdRtoBTed0RPEiVCg3Amh5-L0xgeJ_yyCi4/s1600/10415546_745149152241690_2730821803182075189_n.jpg" height="320" width="259" /></a></span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: white;"><span style="color: #4c1130;">Selena szólongatni kezdet. - Justin, Justin!! Egy pillanat alatt a szépséges Selena hangja elkeményedett és tovább szólongatott. - Justin, Justin, nyisd már ki a szemed. Abban a percben egy jó adag jeges vizét kaptam a nyakamba és rövidesen rájöttem, hogy minden csak álom volt. A barátaim, Selena és a csókja.. minden.. egy gyönyörű álom volt. Abban a pillanatban gondoltam bele, hogy "itt" még borzasztóbb lesz az életem mint amire először gondoltam amikor beléptem azon a magas ajtón.</span></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="background-color: purple; font-size: 12px; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;"><span style="color: white; font-family: Courier New, Courier, monospace;"><br /></span></span></div>
<span style="background-color: purple; font-size: 12px; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;"><span style="color: white; font-family: Courier New, Courier, monospace;">
</span></span>Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/07352415500893405705noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-259146204316174931.post-67231836629583201412014-11-04T04:54:00.000-08:002015-02-10T09:31:14.554-08:004.Rész ~Megjöttem!~<h4 style="text-align: justify;">
<span style="background-color: white; color: #4c1130; font-family: Helvetica, Arial, 'lucida grande', tahoma, verdana, arial, sans-serif; font-size: 13px; line-height: 17.9400005340576px; white-space: pre-wrap;">*Megjöttem*</span></h4>
<div style="text-align: justify;">
<span style="background-color: white; color: #4c1130; font-family: Helvetica, Arial, 'lucida grande', tahoma, verdana, arial, sans-serif; font-size: 13px; line-height: 17.9400005340576px; white-space: pre-wrap;">Kimásztam az autóból, leléptem a szét tőrt járda lapra, rápillantottam a rozsdától roskadó kapura. Amikor beléptem az udvarba egy koszos-szakadt ruhás nálam tuti idősebb srác állt velem szemben. Elhajította a cigi csikket majd tenger kék szemeivel végig mért.. - Csá! Te vagy az a Bieber?! Zsebbe dugta a kezeit és közben tekintetével sürgette a válaszomat. Kihúztam magam majd méltóan válaszoltam. - Szia, igen. Megmutatod hova kell mennem?? Néztem a magas fiúra nagy figyelemmel. - Jaa, na gyere utánam öcsi. Ahogy elnézem nem fog minden zökkenőmentesen menni ebben a suliban. Fel mentünk a két apró lépcsőfokon, a fiú bement az ajtón majd becsapta előttem. Na csodás, gondoltam magamban. Az ajtóval szemben van egy gyönyörű aranyozott ajtó ráfestve: 'Mr.Edward Ross Igazgató úr'. - Itt vagyunk, szólok a dirinek te várj itt. Mondta a magas srác mindentudóan. Belépése után kb. 3 perc múlva kijön.. - A diri üzeni húzd be magad az irodájába. Át léptem a vényes küszöböt, az iroda valami csodálatosan tiszta volt. Bár az egész intézett undorítóan ápolatlan volt az igazgató irodája eszméletlenül tiszta volt. A gyönyörű fenyőfa asztal mögött az majd 2,5 méter magas bőr irodai szék nekem háttal fordulva, 2 mp alatt meg telt a szoba szivar füsttel. - Üdvözöllek Justin, remélem tetszik iskolánk. Na végre az ember által meg érdemelt köszönés, nem az, hogy csá haver.. - Jó napot, igazából még csak most érkeztem. Válaszoltam vissza tisztelet tudóan. Mr. Ross aláírt egy papírt, majd így szólt. - Denis lekísér a klubba és a 18-as szobában lesz helyed. - DENIS!! Rekettes hangján kiszólt Ross tanár úr. A bunkó magas fiú belépett. - Gyere velem kis delfin.. Kis delfin?! Miért hívhat kis delfinnek?! Talán mert dicsőséges vagyok és vidám mint egy delfin kölyök??! - Miért hívsz Kis delfinnek?? Nem nézz rám csak válaszol.. - Mert törpe vagy és úgy nézel ki mint egy delfin. </span><span style="background-color: white; color: #4c1130; font-family: Helvetica, Arial, 'lucida grande', tahoma, verdana, arial, sans-serif; font-size: 13px; line-height: 17.9400005340576px; white-space: pre-wrap;">Haha, ez volt ám a nagy vicc!</span></div>
<div style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEir6X8964Dd-O0LYI6GXAAxuuH7WFq8o8Ma0ZdBOCQ1Z6V76Et42yxmid7ur8tugwtFcvYb6lHgk3GndGkKXpEjC5rMXFPn-nOA4MrlcgQygYi6ngTcuXApCHaIQPdC_myqoJSTNqLrE4EG/s1600/tumblr_n4juoqln2j1rq03t7o1_500.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEir6X8964Dd-O0LYI6GXAAxuuH7WFq8o8Ma0ZdBOCQ1Z6V76Et42yxmid7ur8tugwtFcvYb6lHgk3GndGkKXpEjC5rMXFPn-nOA4MrlcgQygYi6ngTcuXApCHaIQPdC_myqoJSTNqLrE4EG/s1600/tumblr_n4juoqln2j1rq03t7o1_500.jpg" height="200" width="200" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="color: #4c1130;"><span style="background-color: white; font-family: Helvetica, Arial, 'lucida grande', tahoma, verdana, arial, sans-serif; font-size: 13px; line-height: 17.9400005340576px; white-space: pre-wrap;">Beléptem a füsttől alig át tekinthető klub szobába ahol egy hatalmas póker asztalt találtam magammal szemben. Az asztal bal sarkánál az egy lány ült mint két lábával fent az asztalon. - Megint nyertem, enyém a zsé! Elkiáltja magát a lány akkor vettem észre milyen ismerős is ez a lány.</span></span><span style="color: #4c1130;"><span style="background-color: white; font-family: Helvetica, Arial, 'lucida grande', tahoma, verdana, arial, sans-serif; font-size: 13px; line-height: 17.9400005340576px; white-space: pre-wrap;">.</span><span style="background-color: white; font-family: Helvetica, Arial, 'lucida grande', tahoma, verdana, arial, sans-serif; font-size: 13px; line-height: 17.9400005340576px; white-space: pre-wrap;">Beléptem a füsttől alig át tekinthető klub szobába ahol egy hatalmas póker asztalt találtam magammal szemben. Az asztal bal sarkánál az egy lány ült mint két lábával fent az asztalon. - Megint nyertem, enyém a zsé! Elkiáltja magát a lány akkor vettem észre milyen ismerős is ez a lány..</span></span></div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/07352415500893405705noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-259146204316174931.post-67231780174261261862014-11-01T08:29:00.001-07:002015-02-10T09:30:15.782-08:00~Halloweeni Különkiadás~<div style="text-align: justify;">
<h4>
<span style="color: #4c1130; font-family: Helvetica, Arial, lucida grande, tahoma, verdana, arial, sans-serif;"><span style="font-size: 12px; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;">*Halloweeni különkiadás*</span></span></h4>
<span style="color: #4c1130; font-family: Helvetica, Arial, lucida grande, tahoma, verdana, arial, sans-serif;"><span style="font-size: 12px; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;">A Halloween- i csoki keresésből siettem vissza az intézetbe természetesen egyedül.. Elmerülve vizsgálgattam a kék zsákom tartalmát amikor hirtelen megbotlottam egy nagy méretű kőben.. Úgy érzem a kíváncsiság annyira furdal, hogy az se érdekel ha már rég lámpaoltás van.. Tigris csíkos felsőm újával megtörölgettem a nyirkos kő oldalát. "Samantha Jonhson. 527 - 543-ig élt 16 évet. "Suttogva ezeket a sorokat olvasom és közben felnéztem az égre, egy óriási pók hálóra ezek voltak 'hímetve'. "Segíts békében nyugodni! Samantha." Micsoda?? Ijedtemben hátra estem a 'harmatos' fűre. Egy pillanatra azt hittem, hogy ezt valamelyik intézetbeli eszelte ki, hogy engem megrémítsen. De amikor felálltam és körbe pillantottam láttam, hogy a városunk teljesen kivan halva, és ezt nem csak a lakatlanságra értettem hanem a lepusztúlt és a leélt házakra.. Szinte egy másodperc alatt 'Zombie City'-ben eszméltem magam. A telihold, a csaknem 1500 éves síremlékek.. Behunytam a szemem gondolván 'ez csak egy rossz álom' , de a szél újra ezt a mondatot suttogta "Segíts békében nyugodni..". A rémülettől hirtelen kinyitottam a szemem és három zombie jött felém közepén egy lánnyal aki teljesen Selenára hasonlított. A zöld rothadó testén végig szinte bele voltak égetve csúnyábbnál csúnyább szavakkal, illetve átkokkal. Nyöszörögve és véres könnycseppekkel újra és újra azt a bizonyos mondatott hajtogatták 'Segíts békében nyugodni..". - Hhogyy tuddnéék én ssegííttenni? Kérdeztem a félelemtől már szinte dadogva..</span></span><span style="background-color: white; color: #4c1130;"><span style="font-family: Helvetica, Arial, 'lucida grande', tahoma, verdana, arial, sans-serif; font-size: 12px; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;"> Válaszra nem</span><span style="font-family: Helvetica, Arial, 'lucida grande', tahoma, verdana, arial, sans-serif; font-size: 12px; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;"> </span><span style="font-family: Helvetica, Arial, 'lucida grande', tahoma, verdana, arial, sans-serif; font-size: 12px; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;">várva hátra fordultam és futásba eredtem. A vidámpark romjai köze bújtam hátha vége lesz ennek a rém álomnak. Ismerőshang szólalt meg egy szakadt sátor zugából: -Justin, te vagy az?! És egy hatalmas mély sóhajtás követte. Beljebb lestem és így szóltam: - Chriss, úristen ezer éve nem láttalak. Mi van veled? Erre a kérdésemre Christian elő</span><span style="font-family: Helvetica, Arial, 'lucida grande', tahoma, verdana, arial, sans-serif; font-size: 12px; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;"> </span><span style="font-family: Helvetica, Arial, 'lucida grande', tahoma, verdana, arial, sans-serif; font-size: 12px; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;">merészkedett és akkor úgy éreztem rosszabb már nem lehet.. Chriss csak egy fej volt.. Próbáltam nem kimutatni a csorduló könnyeimet. - Justin elmesélem, hogy segíthetsz Samatha-n és, hogy szabadulhatsz meg ettől a rémálomtól.. - Hallgatlak Chriss!!! Nézem ahogy Chriss beleélve magát rángatta egy szem végtagját. - Szóval, Sam-et szó szerint a halálba kergették azokkal az ocsmány szavakkal amik most a testét borítják. Most vissza jött és csak te tudsz neki segíteni azzal, hogy megtalálod a Kristály fülbevalóját, amit 15 éves korában az akkor elhunyt nagymamájától kapott. Az osztálytársai elvették tőle kitalálva, hogy ezt tőlük lopta. Rövidesen Samatha felakasztotta magát.. Chriss nagyot sóhajtott majd lepillantott a földre. Gondoltam most egy cseppet sincs idő a hezitálásra. - Vágjunk bele! Szóltam meglévő legjobb barátomra pillantva. - Hol találom azt a Kristály fülbevalót? Látom Christian riadt tekintetét, gondoltam Justin most, hogy mászol ki ebből. - A St.Martin egykori torna termében, ahol vannak a szekrények. Menny 178-as öltözőhöz ott van benn egy lilás edzőtáskába.De vigyázz, (megtorpant Chriss hangja) kint nyüzsögnek a zombie-k, ők egyáltalán nem bántanak kivéve ha belenézel a szemébe! Szóval ne néz a zombie -k szemébe!!! -Ha csak ennyi, Gondoltam magamba. - Jus, amint látod nekem sem sikerült az akció. Bent az öltözőbe egy vérszomjas Vámpír őrzi a táskát. Na szép gondoltam magamba, hogy küzdenék meg emberként egy vámpírral.. - Vedd fel az én ruháimat, és akkor zombie szagod lesz és nem bánt! Itt van a ruhám a 'fejem' alatt. Gyengéden kihúztam a szakadt ruhadarabokat majd azokat a bűzlő cuccokat felvettem. -Na hajrá! Mondtam majd elindultam a még mindig nedves füvön lépkedve. Vagyis próbáltam úgy szinte vonszolni magam, hogy ne tűnjön a járásom annyira 'emberesen'. Kiléptem a vidámpark hatalmas kapuja alól, és akkor már jöttek is a nyöszörgő-szakadt zombie-k. Ügyeltem arra, hogy egyik szemébe se nézzek bele. Szépen végig mentem a városon úgy, hogy minden 'félholt' kikerült mert hozzájuk tartozónak hittek. Elérkeztem a St.Martin-hoz. Remegve beléptem a romladozó boltíven.. Rövidebb úton próbáltam menni a torna öltözők felé. 178-As öltözőnél sokkal sötétebb volt mint más út. A terem túlsó sarkán állt egy hatalmas fekete poros kabátba a vámpír. Hófehér bőre csak úgy kivilágította a helységet. Hozzám csak egy karnyújtásra volt a sport tatyó. Össze szedtem a bátorságomat oda mentem és kivettem az ékszert. Abban a pillanatban szó szerint a vámpír hamuvá vált. Amint ezt megláttam az összes zombie megdermedt és nem tudtak mozogni. Siettem vissza Christian fejéhez, de Chriss sehol sem volt.. Könnyek szöktek össze a szememben. - Most véghez viszem ami a legjobb barátomnak nem sikerült.. - De most hogyan tovább?! Ott álltam a romos vidámparkban és gőzöm sem volt mitévő legyek.. Majd akkor a szellő újra az szegény lány sírását suttogta. "Segíts békében nyugodni.." -</span></span><br />
<span style="background-color: white; color: #4c1130;"><span style="font-family: Helvetica, Arial, 'lucida grande', tahoma, verdana, arial, sans-serif; font-size: 12px; line-height: 15.3599996566772px; white-space: pre-wrap;">Bingóó!! Kiáltottam el magam. - Oda fogok menni Samatha Johnson sírkövéhez, talán megint ott lesz. Kapkodtam a lábaimat, hogy minél előbb találkozzak Sam-el. Pár lépésre álltam a kőtől. Selena az az Sam megjelent. Nyújtom a kezem benne a kék kristály fülbevalóval. Beleteszi a fülébe s elkezd mosolyogni..Majd hirtelen nagy fény töri be az egész várost, szinte már vakít. Mire fel eszméltem addigra a vidámparkban álltam a körhintánál és a gyönyörűséges Selena ott mosolyog velem szemben, fülébe a kék kristály fülbevalóval.</span></span></div>
Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/07352415500893405705noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-259146204316174931.post-84890185031774447002014-10-17T05:11:00.000-07:002015-02-10T08:34:36.218-08:003.Rész~Az Ítélet~<div style="text-align: justify;">
<h4>
<span style="color: #4c1130; font-family: Helvetica Neue, Arial, Helvetica, sans-serif;">*Az ítélet*</span></h4>
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Helvetica Neue, Arial, Helvetica, sans-serif;"><span style="color: #4c1130;">Csaknem levegő után kapkodtunk amikor vissza rohantunk az intézetbe. Már majdnem teljesen a kapunál voltunk amikor.. - Az urak merre csatangoltak, ha szabad kérdeznem??? - Ahh, Mike. Mi.. ööö, csak sétáltunk kicsit .. - Nagyon rosszul hazudik Mr.Bieber! Egyenes utam vezet, rögvest a Klubba egy magyarázat kíséretében, hogy mit is kerestem jómagam, a vidám park környékén. Szép 'kis' születésnap mondhatom.. Mike mindent elmond a tantestületnek és az ezred fordulóig büntetést kapunk mind hárman. George az életben nem fogja abba hagyni a kínzásomat, a katasztrofális "tervemet" illetően. Szabadon hagytam neki a kapumat, ezentúl én leszek megint a "nyomi srác" az intézetbe. - A kedves ünnepeltet kérem fáradjon be az irodába. DE AZONNAL!!! Csak úgy vízhangzót Mr.Penelope beinvitálása. Remegő térdekkel és fülsiketítő szív dobogással léptem be a nyikorgó parkettás szobába. Néhány másodpercig rá sem mertem nézni az igazgatónőre, az intézetbeliek azt harsongták "ölni tudna a tekintetével" még azt is hallottam, hogy volt aki belépett ezen az ezer éves küszöbön de viszont már ki nem ment. Penelope igazgatónő titokban egy sárkány aki mindig a "csínytevő" fiatalokra feni a fényesre csiszolt fogait. -Kérlek csukd be az ajtót Justin. Ha tüzet okád és villámokat szórnak a szemei biztos kirohanok a világból. - Mindenki tudomással van arról, hogy ma van a születésed napja, pontosabban az 16.-dik. De még most sem világos számomra azaz számunkra, hogy miért is kellett kiszöknöd Christian -al és George -al. Még, hogy sárkány?! Már nem azért, de rengeteg sárkányos mesét láttam már, de egyiknek se volt ilyen "Penelope" kinézete. -Emlékezetessé akartuk tenni a születésnapomat igazgatónő. Az igazgatónő megfordul majd leül barna műbőr karosszékébe. Egyet - kettőt billeg vele és végre rám pillant, gondoltam itt a vég és már látom a hegyes füleket és karmokat. Majd vissza pillant fekete szintén műbőr portól roskadó naplójára. Meg dörzsöli ráncoktól duzzadó homlokát a kezével, majd mély levegőt vesz mintha bele kezdene újra a mondani valójába. - Justin, Justin, Justin.. Az intézményünk makulátlan volt több mint 200 évig, te meg egy ilyen röpke bolondsággal elrontod az egész életem, sőt az egész családom életét azzal, hogy vidámparkokba szökdösöl ki. Nem így nem mehet tovább! Arra a döntésre jutottam, hogy a St.Martin -nak nincs többé szüksége rád. Azonnalival át küldelek a Albert Einstein ÖSSZEVONT intézetbe!! Na, és mesék hazudnak, mert itt él az egyetlen sárkány az Univerzumban. - Justin kérlek hagyd el az irodámat, és csomagolj össze két óra múlva indulsz! Utasította Miss.Penelope, majd végig húzta a kezét portól dús könyves polcán. Ki emelt egy kékes-zöld borítékot majd behajtotta az ajtót kitessékelve a helységből. Az emeleti lépcsőn lefelé csak Selenára tudtam gondolni, mogyoró-barna szemei élesen utat tört a fejembe kitaszítva az irodában történt dolgokat. - Hé, Jus!</span></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="color: #4c1130;"><span style="font-family: Helvetica Neue, Arial, Helvetica, sans-serif;">Chistian hangja csapódott ki abból a gondolat halmazból ami éppen a fejembe lezajlott. Rá és George-ra pillantottam a legalább 1 méteres távolságból majd vissza néztem az izzadó összekulcsolt kezeimre. - Srácok! Mondtam két hatalmas sóhajtással. Közelebb mentem leültem melléjük az ágyra.. - Át helyeztek a Albert Einstein-be.. Éreztem ha tovább beszéllek elsírom magam. Fel pattantam az élesre vasalt ágy terítőről, beálltam a "frissen mosott" ablak elé. A St.Martin "lakói" egyenes rettegtek az Albert Einstein-től, rengeteg tanulatlan és ápolatlan ember. Az igazgató meg egy hatalmas ballonkabátos őszülő úr, még Miss.Penelope-nál is nagyobb sárkány. Ha azt mondja "Jó reggelt" már azokkal a szavakkal tüzet okád. Másfél óráig ott álltam az ablak előtt amikor meg láttam, hogy begördült az autó ami egyenesen az össze vont intézetbe visz engem. Chris rikogatása törte meg a csendet.. - Hagyják békén Justint!! NEM vihetik el!! Visszhangzott a bútortalan üres hal. - Justin, kérlek gyere le indulnod kell. Hallom Miss.Rose halkas szavait majd a nyikorgó padlón végig vezet ki kerülve a barátaimat. Látom Christian könnyes szemeit és George vöröslődő arcát. - Miss.Rose nem lehetne, hogy elköszönjek tőlük? Kérdeztem elcsukló hangon. Rose tanárnő csak vezet előre nem halva semmit. Beültettem a barna szövetes autóba, a fiatal afró-amerikai sofőr bele néz a repedéses visszapillantó tükörbe majd a mély rekettes hangján így szól. - Indulhatunk? Nem szóltam semmit csak bólintottam. Elindultunk. Hátra dőltem a kemény szövet ülésbe. Éreztem valami nyomja a mellkasomat, a kabátom belső zsebében ott volt az a kékes-zöld boríték amit Miss.Penelope vett ellő az könyves polcból. Chris tört de aranyos írását látom meg rajta. "Justin, az igazgatónőtől kaptuk ezt a borítékot, hogy elbúcsúzhassunk tőled. George üzeni, hogy nagyon sajnálja, hogy a nagyképűsége miatt kerültél bajba. Nem ez a legjobb édes 16. de legalább találkoztál Selenával. Csak ennyit írhatunk. Ne aggódj találkozni fogunk még, ígérem!" Miután elolvastam még úgy kb. 10 mp-ig nézegettem azt félig szakadt füzetlapot. - Itt is vagyunk, sok sikert a továbbiakhoz! Gyorsan vissza gyűrtem a pappírt a zsebembe, meg töröltem a szemeimet. Kinyitottam a kocsi ajtót de amit azután következett sosem hittem volna..</span></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhaQJJTJMoV8Lm67SIqnJ4dRUhysn3kT44T51hbg7S8AmcMPW8kGMfg_at8J-PLOHiPDBRbsibBFpKO1vBvH3na1KfcUTGfyKxFmCh6gD5q38YFeQl5tTRwpmuVkSjyS67jhwuJyKLYSfpy/s1600/bieber2.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhaQJJTJMoV8Lm67SIqnJ4dRUhysn3kT44T51hbg7S8AmcMPW8kGMfg_at8J-PLOHiPDBRbsibBFpKO1vBvH3na1KfcUTGfyKxFmCh6gD5q38YFeQl5tTRwpmuVkSjyS67jhwuJyKLYSfpy/s1600/bieber2.jpg" height="169" width="320" /></a></div>
<span style="color: #8e7cc3; font-family: Helvetica Neue, Arial, Helvetica, sans-serif;"><br /></span>Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/07352415500893405705noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-259146204316174931.post-79336547024096099272014-10-17T04:56:00.001-07:002015-02-10T08:20:04.448-08:002.Rész ~A Pillanat~<h4>
<span style="color: #4c1130; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">*A Pillanat*</span></h4>
<span style="color: #4c1130; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">Amint bele kezdtem volna a nyerési folyamatomba be kellett mennünk készülődni az alváshoz. Egész éjszaka aludni nem bírtam gondolván "miért is nem a cso-csozást mondtam nekik " hiszen George-nak is ez volt a program a 16.-dik születés napján. Hallgattam Chiss Jazz stílusú horkolását, olyan hajnali 3-4 óra tájban tudtam álomba merülni. Reggel Chris éneklésére a tükör előtt ébredtem. Kinyitottam a szemeimet a nyitott ablak friss reggeli szellő illatát éreztem. Christian acél hangja ezeket a szavakat harsongta "du-duu kimehetünk, du-duu körhinta, du-duu ringis, dup-dup szép lányok ". Kimásztam puha meleg takaró alól, meg támasztottat az ajtót s ezt mondtam neki. - Te tesóm, jobban várod a szülinapomat mint én. " Nevetve meg dörzsöltem a csaknem csurom vizes haját. Belenézett a tükörbe majd kacsintott saját magának. - Itt a lehetőség, végre találkozni a szerelmemmel.. dup-dup szép lányok. Tovább dalolászott s egy nagyot locsolt a csapból a tükörre. - Csak hogy nem több mint egy óránk lesz kint lenni. És meg telt a fürdőszoba George jelenlétével. - Fiúk, mi ez a csete-paté?! Tudjátok a házirend szabályait, egyszerre csak EGY valaki tartózkodhat a fürdőszobába!! Justin, George menjetek reggelizni. Christian te meg öltözz fel DE AZONNAL!! Rose tanárnő üvöltése helyet kerített magának az aprócska helységben, és az az 12.-dik századi lila bársony ruha ki is ürítette a helységet. Chriss még a fogkefét is kiejtette a kezéből. - Igenis Miss.Rose! Mondtuk kórusban, majd George -al lementünk a hosszú lépcső soron az étkezőbe enni. Meg ettük a 'friss' tojás rántottát és a délelőtt további részében kosaraztunk. Nem volt túl sok kedvem hozzá mert csak a vidámparkon járt az eszem, ki is kapott a csapatom. Szívem majd kiugrott a helyéről amikor meghallottam az ebédet jelző csengőt. Idegességemet és láb remegésemet kisebb-nagyobb sikerrel próbáltam leplezni míg a Borsó levesbe kutattam. A második fogásnál már szinte alig bírtam meg ülni a széken, a Túrós batyut inkább át passzoltam Chriss-nek. Amint kivittük a tányérokat, kanalakat, poharakat, Miss.Penelope bejelentette a másfél órás szünetet. - Most következik a szabad foglalkozás, más fél órátok van ki szaladgálni, játszani magatokat. Pontba háromkor MINDENKI legyen a társalgóban, utána indulunk a Templomba! Jelentette be Miss.Penelope a St.Martin igazgatója. Majd Miss.Rose-al és a többi nevelővel lementek a Klubba sakkozni. Chrissel egymásra néztünk, s egy HATALMAS levegőt vettem. - Itt az idő! Nézett rám méltatlankodva George. Rápillantottam magabiztosan. - Induljunk! Mondtam hatalmas gombóccal a torkomba. Teljesen levert a víz amíg ki értünk az intézet előtti buszmegállóhoz, busz pontosan a Vidámparkig szállított el minket. Amikor le szálltunk már nem is annyira féltem. Nagyon rendes sofőr volt búcsúzóul még Boldog Születés Napot is kívánt nekem. Be értünk az óriási festett kapun. - Nos mivel Chriss álmában a körhintán csajozott be menjünk először oda. Szólalt fel George. Elénk állt Christian szomorú kutyus szemekkel így szólt. - De srácok Ti nem ülhettek fel mert túl magasak vagytok. Hajtotta le a fejét szomorúan. - Nyugi, Chris! George elmegy vattacukorért, én meg addig a kezelőnél foglak megvárni. Felléptem a lépcsőn, hogy Chriss végig lásson. Oda álltam a körhintát kezelő lány mellé, és akkor </span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="color: #4c1130; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhkLSntyRqdTIdy2_azoEYMqnEKvg9lBckJW6q9IAmQy_5CyO0nnHz1zUuKl-aVTXLLEXjuqnfROTehEFcYEltAQbIHyk69pveMVKcnoCTE8H3HmL8457NbJab8iUZTfW-jvWpeN72P7lIQ/s1600/tumblr_n08634sfs51rc23p4o1_500.png" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhkLSntyRqdTIdy2_azoEYMqnEKvg9lBckJW6q9IAmQy_5CyO0nnHz1zUuKl-aVTXLLEXjuqnfROTehEFcYEltAQbIHyk69pveMVKcnoCTE8H3HmL8457NbJab8iUZTfW-jvWpeN72P7lIQ/s1600/tumblr_n08634sfs51rc23p4o1_500.png" height="320" width="235" /></a></span></div>
<span style="color: #4c1130; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">*szivárvány, tűzijáték, és hullócsillag egyszerre játszott az égen * valami mindig titkolt álom amit abban a pillanatban meg láttam, a kezelő lány valami halkan suttogó látomás volt.. A hosszú barna haja, a kerek mindig mosolygó szeme. Azt hittem nyomban megszűnök létezni. Rám nézett és elmosolyodott, lejjebb lépett hozzám. - Szia, Selena vagyok! Köszönt oda kacsintva. - Én meg rögtön elájulok, azaz a nevem Justin. Össze - vissza pirultam zavaromba, lehet a 'körhinta-szerelem' nálam jött be. - Hogy te milyen kis édes vagy, hmm még soha nem láttalak erre. Ide valósi vagy?! Nézett rám várva a választ közben meg csillogtatta mogyoró barna szemeit. Kissé bepánikoltam ha Selena megtudja, hogy árva vagyok tuti kifog nevetni és nem lesz soha semmi esélyem.. - Öhm, nem csak a barátommal jöttem. Te viszont elképesztően gyönyörű vagy.Na igen, megint hangosan gondolkoztam. - Köszönöm a bókot szép fiú. Kacsintott egyet rám. Úgy éreztem a levegő forróbb közöttünk mint a pokol legsötétebb bugyraiban. Selena csak nézett és közeledett, éppen azon voltunk, hogy a szülinapok történelem könyvébe írjunk egy "Édes 16-os csókkal" amikor George lerángatott, - Itt van az intézett biztonsági őre Mike. Akkor járt le Chriss köre is. - Mi folyik itt? Kérdezte kétségbe esetten Selena. Futásba eredtünk a kapunál meg álltam és lihegve Selena-ra néztem és oda kiáltottam. - Eljövök még hozzád szépséges Selena, és bepótoljuk ígérem! Selena végig le szalad a lépcsőn a korlátba kapaszkodva szívére emelve a jobb kezet halkan e szavakat suttogja. - Várni fogom azt a napot!</span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="color: purple; font-family: Courier New, Courier, monospace;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhkLSntyRqdTIdy2_azoEYMqnEKvg9lBckJW6q9IAmQy_5CyO0nnHz1zUuKl-aVTXLLEXjuqnfROTehEFcYEltAQbIHyk69pveMVKcnoCTE8H3HmL8457NbJab8iUZTfW-jvWpeN72P7lIQ/s1600/tumblr_n08634sfs51rc23p4o1_500.png" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><br /></a></span></div>
<span style="color: purple; font-family: Courier New, Courier, monospace;">
</span>Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/07352415500893405705noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-259146204316174931.post-29077961686903041322014-09-30T15:05:00.000-07:002015-02-10T08:05:55.335-08:001.Rész ~Egy napnyi csoda~<h4>
<span style="color: #4c1130; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">*Egy napnyi csoda*</span></h4>
<span style="color: #4c1130; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">'Egy napnyi csoda' Így emlegettem Crissnek és George-nak a szülinapomat, amikor az udvaron úgymond 'haditervet' készítettünk, fontolgattunk mi is lehetne hajmeresztő és mégis vissza fogott program. A fűben ülve focilabdát át gurítva George-nak ezeket a szavakat suttogtam . - Már csak egy nap és ez is eljön. Mondtam hangommal játszadozva és kezemmel a nyirkos gyepet tépkedve. De persze George-nak ez sem tetszik pont úgy ahogy a labda át passzolása sem. - Jajj Justin nem akkora dolog ám a 16-dik szülinap. Mondja George hencegve a maga 17 évével. Csendre utasította egy maroknyi letépett fűvel amit egyenesen George nyakába célzott Chriss. - Ne is hallgass rá Jus, természetes, hogy ennyire izgulsz hiszen egész életedbe ezt a napot vártad. Térdre ereszkedett majd egy ág darabbal társította mondani valóját. - Köszönöm Criss, te legalább meg értesz.. Ekkor érkezett vissza hozzám a labda és mondtam a mellettem ülő George-on gyúnyolódva. George török ülésre vált hátra simítja a lazán levágott haját és nagy dologra nem számítva felém hajol majd ezt mondja. - Nos Justin mit is tervezel?! Megrántva szemöldökét a 'Rangidős' banda tag. Nagyszerű, most mit mondjak neki, jobbra balra nézek. Valami nagyszabású dolgot kéne kieszelnem, mert tudom ha a pincebeli cso-csozással rukkolok elő akkor sosem fogom letörölni azt a bárgyú vigyort a képéről. Méltányos kihúztam magam majd töredéke ezt mondtam. - Nos ööö.. aaa.. Amikor a nevelők sakkoznak, Chriss, te és én elmegyünk a vidámparkba! Micsoda, ezt tényleg én mondtam?! Rá néztem Christian-ra akinek a tekintete ezt sugallta 'Te főzted edd is meg!' - Áha, a "kis" Bieber felnőtt. Kieresztette a befeszített szemöldökeit. Habár szemei azt su</span><span style="color: #4c1130; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;">gallták</span><br />
<span style="color: #4c1130; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiYmYlRaDtEYsX_vmFlEZI6IcysEIDyDXFE1ihjJgmurcTgYsWDjLg3XB5SHW2cWsjVOChXYfmJN5HU_KKn1vHYciT1Fn5e-7U4-N7RMcqKMolfvGnIQHp-yZ_8N_3mRIuix2B68yWCMahN/s1600/Justin_Bieber_Playing_Soccer_in_Spain-_Hollywire.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiYmYlRaDtEYsX_vmFlEZI6IcysEIDyDXFE1ihjJgmurcTgYsWDjLg3XB5SHW2cWsjVOChXYfmJN5HU_KKn1vHYciT1Fn5e-7U4-N7RMcqKMolfvGnIQHp-yZ_8N_3mRIuix2B68yWCMahN/s1600/Justin_Bieber_Playing_Soccer_in_Spain-_Hollywire.jpg" height="160" width="320" /></a>'gyáva vagy Bieber!' Válasz képen egy hals mosoly jött elő belőlem. Kétségbe esésemet az eddigi kereszt tűzből kimaradt Chriss észre vette. - Biztos jó ötlet ez srácok?! Óvakodasra intet. Látom mi folyik most George agyában 'mutasd meg mit tudsz' gondolatait velünk is meg osztotta. - Ugyan már, Justin 16 éves meg meri tenni! Ugye Justin? Rám meresztette nagy becsvágyó szemeit. Nagyot nyeltem amikor ezt meghallottam. Bár legszívesebben csak annyit mondtam volna, hogy "Ahh hagyjuk is az egészet inkább " de most más volt a helyzet.. meg akartam mutatni, hogy NEM vagyok gyáva!! Szó eltérés érdekében Chris fel ajánlotta, hogy focizzunk..</span>Anonymoushttp://www.blogger.com/profile/07352415500893405705noreply@blogger.com0