15.Rész ~Mr.Bieber az L.A Reid Records tagja..~

*Mr.Bieber az L.A Reid Records tagja..*

Egy - két percig szinte azt sem tudtam, hogy hol vagyok, vagy éppen mi történt. Miley tudatosítása olyan szinten lesokkolt, hogy azt sem tudtam, hogy elrohanjak vagy maradjak. De megbántani nem bánthattam meg, mert valamit én is éreztem iránta. Csak ez a "Selena-é a szívem és az övé marad amíg élek" szituáció teljesen  megkavarja a dolgokat.
Tusolás után bementem szobámba s leültem az ágyra, kinéztem az ablakon s néztem egy jó darabig ahogyan a szellő végig simította magát a kopár faágakon. Közben a "Mitévő legyek, mit kezdjek most" gondolatok jártak a fejemben. Gondolat menetemet éles telefon csörgés ütötte meg, majd Miley sietős felcsörtetése az emeletre. Kopogást kihagyva rohan be a szobámba. - Justin, az "L.A Reid " stúdiótól hívnak. - Széles mosollyal nyújtsa át a telefont majd, elhagyja a szobámat.

- Igen?! - Kérdeztem bele kicsit remegő hangon. - Szép estét Mr.Justin Bieber! Elnézést a kései zavarásért. Michael Fegan vagyok, az L.A Reid producere. Hallottam a "One Less Loney Girl" című dalát. Húsz éve vagyok a pályán de még ehhez hasonlót nem hallottam. Majd egy másodpercig hallgat és újra belekezd. - Ne mondjon semmi Mr.Bieber! Javaslom, hogy amint lehet hozzunk össze egy találkozót. Hirtelen azt sem tudtam, hogy mit mondjak. Egyik úgymond megrázó dolog a másik után, egy este alatt. Wáów Justin ezt össze hoztad! - Huh, Jó estét Mr.Fegan, bevallom ez egy kicsit furcsa számomra. Vagyis nagyon meglepő amit az imént mondott. - Ez természetes! Csak válasszon egy helyet és egy idő pontot s teljesen ingyen sztárrá teszem, ezt garantálom! Miiiiivaaaann???! Na ez volt a mai este csúcspontja. - Öhm, ha önnek megfelel akkor holnap délben az "Édes Muffin" cukrászdában. - Ott leszek! Viszlát! - Rendben. Viszlát! - Ezt gyorsan lerendezted Justin! - Kezeltetned kéne a magadban beszélést szerintem. - Miley kacér mosollyal beletúr a hajamba, elveszi tőlem a telefont s kimegy. - Hmm, elképzelhető vagy Miley! Nem szólt semmit csak mosolygót. Egész éjjel szinte aludni sem bírtam, percenként néztem az órát mikor lesz már reggel, amikor meg elkezdtem dolgozni akkor meg az ebéd szünetet vártam. S amikor végre eljött a 12:00 leültem egy asztalhoz és vártam.. Olyan 12:15 fele ismét rá pillantottam a vekkerre. Csak nem vert át a tegnapi csávó. Kis idő múlva megint farkas szemet néztem a kakukkal, akkor már a fél egyet is elkerülte. Ekkor mondtam le teljesen róla, de abban a pillanatban belép az ajtón egy laptop táskás 45 év körüli arc, fényes szürke öltönyben neon zöld nyakkendővel, fekete lencsés szemüvegben. Sietve ül le elém. - Ne haragudjon a késésért, elhúzódott egy másik találkozom. S mivel telefon számot nem adott meg nem tudtam jelezni. - Kutatva mint két mellkas zsebében valamit. - Semmi probléma. - Próbáltam eltüntetni az idegességemet. - Sajnos nincs mobilom. - Közöltem lehajtott fejjel. Az öltönyös úr végig néz rajtam, megpillantja a kötényemet s így szól. - Oh, sajnálom. Nos nem szaporítom a szót, szeretném ha ön is a stúdiónk tagja legyen, és nem nyugszok amíg ez nem lesz így! Jó indítás. - Huha maga aztán tényleg nem tétovázik. - Persze, hogy nem! Olvassa el figyelmesen a szerződést és válaszoljon. Átnyújtotta a lapot s elkezdem olvasni. A lényege annyi, hogy nekem nem kerül semmiben, hogy ő híressé tesz. Vagyis csak annyiban, hogy adom a hangomat. Vissza csúsztatom a papír lapot. - Hol kell alá írni? - Kérdeztem magabiztosan. - Ezt már szeretem! - Mondja majd mutat egy szaggatott vonalat a lap alján. - Mostantól Mr.Bieber az L.A Reid records tagja! - Most mi a következő lépés? - Kérdeztem kicsit félénken. - Maga csak dolgozza le a hátra levő óráit, este elmegyek magukhoz és mindent át beszélünk. Majd kisétált az ajtón s beült az éj fekete limójába. A munkaidőm további részében csak arra tudtam gondolni, hogy este jön tárgyalni ez a Fegan arc. Amikor elütötte az óra a 18:00-t feldobtam az akasztóra a kötényemet s már indultam is haza. Miley már a díványon várta hazatértemet. Egy órás várakozás után Michael Fegan csengetésére nyitottam ajtót majd tessékeltem be a nappaliba. - Nem tea délutánozni jöttem. Először is ez a magáé Mr.Bieber. Nyújtott át egy vadi új mobiltelefont. Majd mesemondóként belekezd egy hatalmas prózába. A lényege annyi volt, hogy holnapi nappal ott kell hagynom a kávézót ne vegyem el a munkát a szegény munkanélküliektől. S után menjek be a stúdióba írtak nekem egy dalt valami "Baby" a címe és azt kéne fel énekelnem, vagyis gyakorolnom. Két órás "száj járatás" után Mr.Fegan távozott én pedig felmentem és vagy éjfélig bámultam ki az ablakon mint végül elaludtam.

14.Rész ~A vallomás~

*A vallomás*

Másnap reggel még Miley ébredése előtt osontam ki a házból és indultam a cukrászdába dolgozni. Út közben csak Miley és a tegnap este történtek jártak az eszembe, végig mentem a szakadtas torna cipőbe a hosszú járda soron. Majd tíz perc gyaloglás után meg érkeztem a munka helyemre, hm milyen jó ezt ki mondani, Justin Bieber-nek van munka helye.. Egész nap nagyon simán ment minden, még egy idős házaspár meg is dicsért. Amikor már utolsó órában dolgoztam kipillantottam az ablakon és megláttam Mileyt aki éppen ide tart. Igazából még nem sikerült letisztáznom magamban a dolgokat így hát nem is szívesen beszélek vele. Amikor belépett az ajtón egy különös érzés fogott el, látván azt a csodás mosolyát és ragyogó szemeit, arra gondoltam inkább maradok továbbra is távolság tartó. Különös érzést amit ő kivált belőlem azzal jelen pillanatban nem tudok és nem is akarok mit kezdeni. Hisz megígértem Selenának, hogy elmegyek érte. Gondolat menetemet lelkes köszöntés töri meg. - Szia Justin, mikor végzel?! Kérdezte Miley rám mosolyogva, nem nagyon akartam rá reagálni. - Még egy kicsit maradnom kell, menny csak haza! Szóltam oda neki közben a poharakat rendeztem. Vissza húzódóan levette a pult széléről a zöld körmeit s lassan mosolya is leereszkedett. - Khm, hát jó.. Mondja majd zsebre tett kézzel kisétált a kávézóból.
Nem akartam meg bántani csak tényleg nem tudok még a szituációval mit kezdeni. Végig kísértem a szememmel amíg elhagyta az utcát. Amikor végeztem a munkával már sötét volt szóval igyekeztem haza.
Megfogtam a bejárati ajtó kilincsét fújtam egy mély levegőt kifelé. Miley a kandalló előtt ülve teázgatott amikor beléptem a nappaliba. Rápillantottam majd hirtelen elkaptam a fejem. - Megjöttem, kicsit fáradt vagyok le is pihenek jó éjt! Mentem fel az emeletre ridegen, és végig előre nézve. - Hát jó éjt.. Miley halk, szomorkás hangja távolodik tőlem.
Az elmúlt két hétben minden egyes nap így telt el. Olyan semmilyen stílusban. Selenaról nem hallottunk semmi hírt. Azóta egyszer jártunk az Intézetben akkor azt mondták, hogy Selena elhagyta az iskolát és valami divat-suliban tanul tovább. De térjünk kicsit vissza Mileyhoz, hozzám és a köztünk levő feszült hangulathoz. Egyik este később indultam el a kávézóból, már eléggé sötét volta talán már az óra elütötte a tíz órát is. A lakásunk teljes sötétségbe burkolózva várt engem. Bevallom reménykedem benne, hogy Miley már rég az igazak almát alussza. Így hát felmentem gondoltam gyorsan lezuhanyozok. Már meg váltam fehér "V" kivágású pólómtól és szűk szabású kopott farmergatyámtól amikor Miley lágy hangjára lettem figyelmes. - Beszélnünk kéne. Átkarolva az ajtót mondja s csak néz. - Nem várhatnánk amíg letusolok?! Kérdeztem kicsit flegma stílusban. Miley belépett az ajtón majd becsukta maga mögött és lazán neki dőlt s közben mély levegő vétellel lehunyta a szemeit s majd lassan kinyitotta. - Nem, ez nem várhat. S újra hatalmas-mély levegőt vett.
Kicsit kimeresztettem a szemeimet.
- Jól van, mondjad. Szóltam oda hozzá. Meg igazította a frufruja tincsét. 
- Tudod, engem nem hagy nyugodni ami köztünk történt, a csók..

Átpillant az egyik oldalról a másikra majd ismét belekezd.
- Nézz nyugodtan hülyének, de beléd szerettem. 
Ekkora gyors gyengéd mozdulattal meg törli csillámló szemét.
- Tisztába vagyok vele, hogy szereted a húgomat.
 Megint beletúr a hajába. 
 - De nem tehetek róla, ez van. 
Hirtelen azt sem tudtam mit tegyek vagy mondjak. Miley elrugaszkodik az ajtótól, oda lép lassan hozzám. Majd érzelem teljesen meg csókolt. Hirtelen elkapta magát tőlem, szájára tette a kezét.
 - Sajnálom, ezt váltod ki belőlem. 
 Megfordult s kisétált maga mögött becsukott ajtóval. Csak álltam bámulva talán még a szám is tátva maradt.